Ennek lényege, hogy az ökoszisztéma szolgáltatásokra alapozva olyan integrált tájhasználaton alapuló gazdasági tevékenység kezdődött, amelynek közvetlen eredménye a helyi energiagazdálkodás megújuló energiaforrásokra alapozott átállítása és a helyi társadalmi-ökológiai rendszer éghajlatváltozásból eredő sérülékenységének csökkenése, míg közvetett eredménye a természetközeli élőhelyek állapotának javulása. Az inváziós idegenhonos növények, majd a hazai fajtákból álló faültetvények energetikai célú használata egyrészt csökkentette a helyi közösség fosszilis energia-használatát és az ezzel járó üvegházhatású gáz kibocsátás mértékét, másrészt hozzájárult az árvízzel, belvízzel és aszállyal szemben meglévő sérülékenység csökkenéséhez is. Az előadás a tájhasználat váltás okait, annak terepi kísérleti lépéseit, a helyi energiagazdálkodás átalakítását illetve mindezen lépéseknek a több szempontból történő értékelését mutatja be. A társadalmi-ökológiai rendszerek és azok változásainak értékelése összetett értékelési módszerek összehangolt alkalmazását igényli, amelyekre kevés konkrét példa áll rendelkezésre, különös tekintettel az éghajlatváltozás hatásaira.