A társállattartók részéről egyre inkább megfogalmazódik az az igény, hogy kedvencükkel minél többféle térben (pl. parkokban, vízpartokon, vendéglátóhelyeken, munkahelyeken) tölthessenek együtt időt, ami fejlesztéspolitikai szempontból is releváns felvetés. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy az önkormányzatoknak az állatok tartása kapcsán kötelezően ellátandó feladatai is vannak (pl. kóbor állatok befogása települési belterületen), és további feladatok felvállalására is jelentkeznek társadalmi igények. Mindezek ellenére egy olyan egyszerűnek tűnő kérdésre sem könnyű válaszolni, hogy például hány kutya él Magyarországon vagy akár csak egyes településeken. A terület- és településfejlesztésben a társállattartással kapcsolatos döntések meghozatalában ugyanakkor elengedhetetlen lenne a megfelelő részletezettségű adatok, illetve igények ismerete. Előadásomban azt tekintem át, hogy a társállatokkal, illetve a társállattartási szokásokkal kapcsolatban jelenleg milyen adatkörök, honnan és milyen területi részletezettséggel érhetők el, s ezek mire használhatók fel a döntések előkészítésében. Az általam feldolgozott adatok alapján javaslatokat fogalmazok meg arra vonatkozóan, hogy a társállattartással kapcsolatban a terület- és településfejlesztésben milyen kérdésekkel érdemes (hangsúlyosabban) foglalkozni a különböző térség- és településtípusokban. Vizsgálom továbbá, hogy a kérdések megválaszolásához milyen (további) adatok, információk szükségesek.

AZ INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM KOOPERATÍV DOKTORI PROGRAM DOKTORI HALLGATÓI ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMJÁNAK A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.