Valánszki István–Ladányi Márta–Jombach Sándor–Filepné Kovács Krisztina: A kulturális ökoszisztéma szolgáltatások a területhasználatok és a védett területek tükrében – Közösségi térképezési esettanulmány
|
szeptember 24.
2021
|
Kovács Zoltán
|
Az elmúlt években számos, a kulturális ökoszisztéma szolgáltatásokhoz kapcsolódó kutatás folyt, melyek a szolgáltatások meghatározásának, értékelésének és feltérképezésének széles skáláját felvonultatják (Abualhagag és Valánszki, 2020; Hernández-Morcillo et al., 2013). Ezen kulturális szolgáltatások jelentése és értelmezése társadalmi-kulturális háttér, földrajzi elhelyezkedés és szakmai háttér szerint eltér (Blicharska et al., 2017), ezért vizsgálatuk, értékelésük jellemzően elsődleges, társadalomtudományos módszerekkel kivitelezett adatgyűjtésen alapul. A legtöbb kulturális szolgáltatásokat térképező tanulmány még a magát a térképezést is részvételi módon hajtja végre (Valánszki és Filepné Kovács 2018, Plieninger et al. 2013; Fagerholm et al. 2012). A helyiek bevonására számos lehetőség létezik, melyek közül munkánk során egy speciális módszert alkalmaztunk. Ez az úgynevezett ppGIS (Public Participation GIS) módszer, mely a közösségi térképezést kombinálja a térinformatikai módszerekkel (Brown és Pullar 2012; Valánszki és Filepné Kovács 2018, Valánszki et al. 2018).
A korábbi kutatásainkban az értékjelölések sűrűsödésével, a megközelíthetőség-feltártság befolyásoló hatásával, illetve a helyi identitás mértékével foglalkoztunk. E kutatásrészben elsősorban a területhasználatok és védett területek kapcsolatát vizsgáltuk a kulturális ökoszisztéma szolgáltatások azonosítása során. A következő kérdésekre kerestük a választ: 1, A jelölt értékpontok/szolgáltatáspontok mennyire kapcsolódnak bizonyos területhasználatokhoz? 2, Mennyire befolyásoló a hazai és nemzetközi területi védelem a kulturális értékek azonosítása során? 3, A térképezett kulturális ökoszisztéma szolgáltatások területi mintázata mennyire hasonló, milyen térbeli „kötegeket” alkotnak az egyes típusok?
A kutatásunk mintaterületének a Váci járás 18 települését választottuk (melyek közül 2 város), mely terület a Budapesti Agglomeráció határzónájaként különösen érdekes volt a kulturális ökoszisztéma szolgáltatások vizsgálatánál. Öt szolgáltatástípus térképezését végeztük, melyek a következők voltak: esztétikai érték, rekreációs érték, spirituális érték, történelmi érték, oktatási érték. Összesen 184 kitöltött térképet gyűjtöttünk be a települések népességének, jelentőségének arányában. Ezen térképeken mindegyik értéktípus esetében 3 helyet jelölhettek meg a résztvevők, így a digitalizálást követően összesen körülbelül 2700 jelölés került az adatbázisba. Az elemzéseket részben térinformatikai módszerekkel (QGIS szoftver segítségével), részben statisztikai elemzésekkel (Chi-négyzet teszt, Z teszt) végeztük.
Eredményeink alapján elmondható, hogy vannak olyan területhasználati kategóriák melyekkel a legtöbb vizsgált kulturális szolgáltatás szignifikánsan pozitív korrelációt mutat (főként a lakott területek, illetve a mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek). Az esztétikai és rekreációs értékek esetében szintén pozitív korreláció azonosítható a felszíni vizekkel, illetve erdőkkel és gyepekkel. Az előbbiekkel szemben negatív irányú korrelációt azonosítottunk a mezőgazdasági területek és az összes vizsgált szolgáltatástípus között (szántóföldek, állandó növényi kultúrák esetében). Szintén negatív korreláció figyelhető meg a történelmi, spirituális és oktatási értékek, valamint a gyep- és erdőterületek között. A védett területek esetében elmondható, hogy a hazai, országos védelem alatt álló részek és a jelölt értéktípusok között többnyire pozitív a korreláció, ugyanakkor a nemzetközi védelem alatt álló területekkel ez az összefüggés már nem mutatható ki. Az elemzett szolgáltatástípusok területi összevetése alapján láthatóvá vált, hogy az esztétikai és rekreációs értékek, valamint a történelmi, spirituális és oktatási értékek képeznek külön „kötegeket”, vagyis ezek esetében igazolható erős térbeli összefüggés.
