Tóth Bettina: A hazai gasztrofesztiválok működése a pandémia előtt és után
|
szeptember 24.
2021
|
Michalkó Gábor
|
A COVID-19 megjelenése előtt nemzetközi szinten és Magyarországon is évről évre gyarapodott és dinamikusan változott a fesztiválok száma. A fesztiválok népszerűsége ellenére nem létezett egy általánosan elfogadott fesztivál definíció. A szakirodalomban használt többféle fesztivál megfogalmazást és a fesztiválok jellemzőinek leírását elemezve fesztiválnak tekintem az olyan rendezvényeket, melyek korlátozott időtartalmúak és periodikusan ismétlődnek, valamilyen téma köré szerveződve egy közösség kultúrájának valamely elemeit ünneplik és tartják fenn, de nyitva állnak a szélesebb közönség számára is, továbbá gazdasági, társadalmi és/vagy kulturális célok elérése érdekében működnek.
Kutatásomban e fesztivál fogalom ünneplésre szánt téma, a megcélzott közönség és volumen, valamint a célrendszer komponensek vizsgálatával foglalkozom a magyarországi gasztrofesztiválok példáján. Keresem a választ arra, hogy a pandémia előtt működött gasztrofesztiválokat hogyan lehetett tipizálni az ünneplésre szánt gasztronómiai téma alapján, feltárom, hogy a gasztrofesztiválok hogyan oszlottak meg a célcsoport, volumen és területi jelentőség szerint, valamint milyen célból jöttek létre a vizsgált rendezvények. Mindemellett feltárom a különböző erőforrásokat biztosító érdekcsoportok szerepét a gasztrofesztiválok működésében. Végezetül összefüggéseket keresek a vizsgált szempontok között, és keresem a választ arra, hogy a COVID-19 milyen változásokat hozhat az eredményekben.
Kérdéseim megválaszolásához összegyűjtöttem a magyarországi gasztrofesztiválokat a 2019-es évre vonatkozóan tartalomelemzés segítségével, mely rendezvények szervezői körében kérdőíves vizsgálatot végeztem 2020-ban, 46%-os válaszadási aránnyal. A kérdőív zárt kérdéseiből mutatókat képeztem K-Közép klaszteranalízis segítségével, melyek a rendezvények témájára, volumenére és erőforrásoktól való függőségükre utalnak. A kapott eredmények közötti összefüggések feltárása érdekében 37 gasztrofesztivál szervezőjével készítettem interjút.
Eredményeim alapján az elérendő célok nagymértékben befolyásolják a gasztrofesztiválok volumenét, területi jelentőségét, célcsoportját, hiszen például az elsősorban a társadalmi előnyök elérése érdekében működő gasztrofesztiválok kis léptékű, helyi, közösségi rendezvényként voltak definiálhatók, míg a turizmusorientált rendezvények a gazdasági előnyöket helyezték előtérbe. A gasztrofesztiválok témájának és céljainak összefüggése például azt mutatja, hogy számos település saját, új gasztronómiai értéket kreált magának gasztrofesztivál keretében, annak érdekében, hogy összekovácsolja a helyi közösséget, vagy javítsa a település imázsát. A téma és a volumen is szoros összefüggést mutatott, ugyanis például az étel kínálásának módja és az ehhez kapcsolódó infrastrukturális feltételek jelentősen befolyásolták a fesztiválok befogadóképességét, így volumenét, illetve sok esetben a zenei programkínálattal igyekeztek látogatókat vonzani a gasztrofesztiválra, nem a gasztronómiai élmények ígérete által. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy ugyan e három vizsgált szempont kölcsönösen befolyásolta egymást, azonban e szempontok erősen függtek a különböző erőfforásokat biztosító érdekcsoportoktól. Ugyanis a rendelkezésre álló erőforrások (például állami pályázati támogatás, önkéntes segítők) mennyiségétől függött, hogy a rendezvények milyen célokat tudtak elérni, mekkora volt a rendezvények volumene, és milyen programkínálatot tudtak nyújtani az érdeklődőknek. Meglátásom szerint az érdekcsoportoktól való függőség a COVID-19 okozta korlátozások enyhülése után még inkább erősödni fog átalakítva a jövőbeli gasztrofesztivál kínálatot, melyhez várható jövőképeket vázolok fel.
