A vizsgált időszak 1857-től az első népszámlálástól a 2011-es utolsó népszámlálásig tart. Ezt 4 részre lehet bontani. Az első időszakot 1857-1921-ig lassú növekedés jellemezte a legtöbb településen. A második szakasz 1961-ig tartott, és a népesség többnyire közelítőleg konstans volt, bár egyes helyeken már ekkor megindult a csökkenés. Ezt követően 1991-ig lassú csökkenés jellemezte a településeket, amit gyors visszaesés és részleges stabilizáció követett. A népességváltozásokat a természetes szaporodás mellett a jelentős belső és külső vándorlási folyamatok is befolyásolták. Ha e folyamatok természeti tényezőkkel való kapcsolatát tekintjük, akkor azt kapjuk, hogy a tszf. magasság a legtöbb népességi paraméterrel szorosan korrelál, de ezen kívül a tengertől való távolság is szoros korrelációt mutat a népességváltozással és a migrációval bizonyos periódusokban. A karsztos területek aránya a népsűrűséggel mutat statisztikailag szignifikáns korrelációt. Összességében az a megállapításunk, hogy a természeti és népességi paraméterek között az esetek nagy részében statisztikailag szignifikáns, de nem túl szoros kapcsolat van, ami azt jelenti, hogy a földrajzi posszibilizmus minőségi jellegű állítását statisztikailag pontosítottuk a vizsgált területre vonatkozóan.