A hazai városok is elindultak az „okosvárossá válás” útján, főként a nemzeti és Európai Uniós fejlesztési programok hatására. Az eltérő helyi erőforrások és várospolitika, valamint a más-más fejlesztési célok különböző fejlődési utakat eredményeztek a hazai városok okosváros-fejlesztéseiben.

Azonban a COVID-19 járvány sokkszerű krízishelyzetet teremtett a városok számára, mivel a rendkívüli helyzetben megváltoztak döntési jogköreik, mozgásterük, és új kihívásokkal kellett szembenézniük. A járvány okozta kényszer felgyorsította a digitalizációhoz kapcsolódó szolgáltatások elterjedését (mint pl. távmunka, digitális oktatás, e-kereskedelem, közszolgáltatások online térbe való költözés) azonban kérdéses, hogy helyi szinten ez mennyiben (és milyen irányban) befolyásolja az okosváros-koncepció helyi szintű értelmezését, az adott fejlődési út mentén történő beavatkozási irányok meghatározását.

Előadásomban röviden ismertetem az okosváros-koncepció elemeit és a kapcsolódó hazai kezdeményezéseket. Ezt követően kitérek a COVID-válság okozta városspecifikus kihívásokra és az eddigi beavatkozásokra, rávilágítva a legfontosabb beavatkozási pontokra, szakpolitikai nehézségekre. Prezentációmat diszkusszív jelleggel a további kutatási irányok és kérdések felvetésével zárom.