szeptember 24.
2021
|
Farkas György
|
A három katonai konfliktus kutatási előzménye hosszú múltra nyúlik vissza. Az elmúlt másfél évszázad munkáinak többsége a historiográfia berkeiben látott napvilágot. Történészgenerációk, mind más-más történelmi tragédia fényében láttak hozzá a három katonai konfliktus éppen aktuális mondanivalójának megfogalmazásának.
A katonai konfliktusok új, földrajzi szemléletű kutatásához Rachel Woodward 2013-as Military landscapes: Agendas and approaches for future research című cikke adott nagy lendületét. A Woodward agendájának fényében dolgozó kutatók az egykori katonai tevékenység tájat formáló hatását vizsgálták meg, kitűntetett szerepet szánva az emlékezeti helyek tájra és közösségre gyakorolt hatásainak vizsgálataira.
Munkám során arra tettem kísérletet, hogy összegyűjtsem és bemutassam azokat a leglényegesebb tudományos munkákat, amelyek az elmúlt másfél évszázadban, a három tárgyalt katonai konfliktus tekintetében a tájrekonstrukciót, az összecsapásokhoz köthető lokalizációs problémakört, illetve az emlékezeti helyekkel és szimbolikus térfoglalással foglalkozó kérdéseket helyezték a kutatásaik középpontjába.