Előadásunkban a földrajzi tényezők szerepét a 2018-as boszniai parlamenti választás alapján mutatjuk be. Kutatásunk a Lipset és Rokkan által meghatározott törésvonalakból indul ki, amelyekre épülő lineáris regresszió modellek egyes helyeken az országos mintázattól eltérő, rossz becslést adnak. A pártok spillover hatását vizsgáló spatial lag és a térben korreláló hibákkal dolgozó spatial error modell segítségével az egyes, mintázatból kiugró települések értékei megmagyarázhatóvá válnak, és jól szemléltetik a szomszédsági, regionális hatásokat. A kontextuális faktorok között olyan egyéb tényezőket is azonosítottunk, mint a történelmi beágyazottságból fakadó területi különbségek, a helyi politikusok hatása, illetve a Bosznia-Hercegovinában egyedi, entitásközi határ mellett való fekvés.