A bemutatott vizsgálat különböző szubsztrátum-összetételi forgatókönyveket feltételez, konstans mennyiségű trágyához való növekvő mennyiségű szántóföldi növénymaradványok bekeverésével. Ezek együttrothasztása növeli a biogáz-hozamot, mely kihat a biogázüzemek méretezésére, ugyanakkor fokozza az erőforrás-szükségletet. Az alkalmazott térinformatikai alapú alapanyag-allokáció és logisztikai elemzés optimalizálta a növényi hulladékok elosztási lehetőségeit és azok szállítási útvonalait, azt feltételezve, hogy egyidejűleg több kompetitív biogázüzem is azonos erőforrásokért versenyez. Az eredmények azt mutatják, hogy a szubsztrátum összetétele közvetetten befolyásolhatja a telephelyválasztást, illetve veszélybe sodorhatja az régióban működő biogázüzemek ellátásbiztonságát. Az alapanyag-beszerzési lehetőségeket és a gazdasági mutatókat jelentősen befolyásolja a javasolt biogázüzemek térbeli elhelyezkedése és sűrűsége, valamint a szántóföldi növénytermesztéssel jellemzett területektől való távolságuk. Az erőforrások keresleti és kínálati oldalainak földrajzi heterogenitása miatt mind a növényi maradványok, mind pedig a kirothasztott anyag szántóföldekre való kijuttatási költségei meghaladják a trágyaszállítás költségeit minden szubsztrátum-összetételi forgatókönyvben A nemzetközi szakirodalom számára ez idáig rejtve maradt problémák felhívják a figyelmet a növényi maradványok térbeli elérhetőségének fontosságára a biogázüzem telephelyének kiválasztása és méretezése során. Az ilyen jellegű potenciális konfliktusok földrajzi szempontú vizsgálata még a térbeli energiatervezési folyamatok korai fázisában segítséget nyújthat azok elkerülésére.