Ahogy a PtG technológia a fejlesztési fázisból kereskedelmi alkalmazásba lép, a közeljövőben több ilyen létesítmény telepítésére lehet számítani. Más energiaátalakítási vagy -tárolási technológiákkal ellentétben a PtG minden közüzemi szolgáltatástól, és a CO2-forrásoktól is függ a többi általános helyszínalkalmassági kritérium mellett. Ezek az összetett körülmények megnehezítik az új létesítmények megfelelő földrajzi helyének kijelölését. Az előadás egy térinformatikai alapú területalkalmassági és telephelyválasztási módszertant mutat be, melyben a kiválasztási szempontokat egy többkritériumos döntéshozatali eljárás (MCDM) súlyozza. A kritériumok között potenciális biogázüzemek is szerepelnek, melyek dedikált biogázvezetékekkel kapcsolódva karbonforrásként jelennek meg, ezzel regionális biogáz-PtG rendszereket alkotva a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei mintaterületen. Az eredmények azt mutatják, hogy a 7250 km2-es megye csupán 2,5%-a alkalmas PtG létesítmények telepítésére. Az éves szinten 142 millió m3 CH4 előállításához összesen 92,4 MW elektrolízis kapacitásra van szükség, amelyet decentralizált módon lehet elosztani a régióban. A műszaki-gazdasági számítások alapján a centralizált rendszerek beruházási költségintenzitása 16,6–26,3%-kal alacsonyabb, mint a teljesen decentralizált rendszereké, bár ez utóbbiak reziliensebbek a központosított megoldásokhoz képest. A vizsgálat arra mutat rá, hogy egy jelentős műszaki kötöttségekkel rendelkező technológia jellemzői hogyan jelennek meg a földrajzi térben, és miként kell azokat figyelembe venni a regionális szintű térbeli energiatervezés során.