Az előadás röviden ismerteti a földrajz tantárgy köznevelési rendszerben betöltött különleges szerepét, ami a tantárgy kettős – integráló és szintetizáló – jellegéből fakad. Az előadás középpontjában annak bemutatása áll, hogy a 2020-ban módosított tantervi szabályozóknak milyen hatásai lehetnek a földrajz tantárgy és a természettudományok középiskolai tanulására-tanítására. Ezek alapján az előadás felvázolja a problémásnak tartott részeket – pl. óraszámcsökkentés, új tankönyvek, tananyagelrendezés –, de a változások esetleges pozitív hozadékait is kiemeli. Emellett lehetséges megoldási javaslatokat, ajánlásokat is megfogalmaz a műveltségi területbe tartozó tantárgyak és a történelem tantárgy eredményes oktatása érdekében, nagy hangsúlyt helyezve a tantárgyközi kapcsolódásokra és a tantárgyi integrációra. Mindezek fókuszában a fenntarthatóság pedagógiája, valamint a környezeti szemléletformálás áll, amely fogalmak a tantervi szabályozók kiemelten fontos részeként jelennek meg, ám a történelem tantárgy esetében egyéb (pl. téri-topográfiai jellegű, gazdaságtörténeti-gazdaságföldrajzi jellegű) kapcsolódási pontokat is bemutat. Ezekhez elsődlegesen a korábbi és a 2020. évi NAT és kerettantervek, valamint az ezek alapján készült új tankönyvek tartalmát elemzi. Az előadás során röviden bemutatásra kerülnek az új természettudományos tantárgyban rejlő lehetőségeket is.

A köznevelési rendszerben bekövetkezett változások miatt különösen felértékelődik a pedagógusok és a közöttük lévő kooperáció szerepe, így a megváltozott helyzethez való sikeres alkalmazkodás elősegítése érdekében a cél ráirányítani a figyelmet a jól strukturált helyi tantervek és az ezek létrehozásához szükséges közös gondolkodás jelentőségére.