Az előadás alapjául szolgáló kutatás a térbeli tervezés fogalmának két európai értelmezését azonosította. Egyrészt gyűjtőfogalom, amely számos különböző szintű, eszközkészletű és szemléletű terülti jellegű tervezési tevékenységet fed le. Másrészt, szűkebb értelemben, az EU által lassan három évtizede ösztönzött, posztmodern megközelítésű új tervezési és fejlesztési szemlélet megjelölésére használják. Utóbbi szorosan kapcsolódik a területi governance koncepciójához, és fő jellemzője a stratégiai jelleg, a térbeli és a társadalmi-gazdasági tervezés összekapcsolása, az ágazati politikák összehangolása. Míg korábban a tervezés lényege a szabályozási környezet által definiált tervdokumentum előállítása volt, addig a governance korában már inkább egy folyamatos tevékenységről, egy koordinációról beszélhetünk, stratégiai irányítás keretében.

A térbeli tervezés ezen európai koncepciói még nem jelentek meg a hazai tudományos diskurzusban és a gyakorlatban, így jelenlétük a földrajztudományi közegben sem jellemző. Mindeközben utóbbi szempontból azért is izgalmas e témakör, mert az előadás alapjául szolgáló kutatás eredményei alapján az európai térbeli tervezési gyakorlatban a földrajzi információknak kitűntetett szerepe van, és ráadásul a földrajzos szakemberek részvétele is hangsúlyos e tervezési tevékenységekben. Mindeközben a téralakítást célzó közpolitikák Magyarországon egymástól meglehetősen elkülönülnek, de beazonosíthatók azok a hazai területfejlesztési, településfejlesztési, rendezési, vidékfejlesztési stb. tevékenységek, melyek összekapcsolásához hasznos fogalmi keretet kínál a térbeli tervezés koncepciója. A földrajzi tudás jelenléte e tevékenységekben Magyarországon pedig bár talán erősödik, de szabályozási háttér alapján sajnos nem szükségszerű, így gyakran esetleges.