Az előadás kvalitatív kutatáson (6-14 év közötti gyerekekkel készült interjúkon) alapul, amely egy 4 éves projekt („A jó hely értelmezésének földrajzi dimenziói a totális turizmus kontextusában” – OTKA 134877) keretében készült. Felgyorsult világunkban, az elérhető információ áradata ellenére, a látogatók gyakran egyszerű, sőt, akár tudatosan leegyszerűsített mentális algoritmusokat alkalmaznak a desztináció-választás során, így a barátok, családtagok, kollégák, szomszédok vagy közösségi médiabeli ismerősök által „jó helynek” nyilvánított úti célok nagyobb eséllyel kerülnek kiválasztásra. Figyelembe véve azt, hogy a totális turizmus időszakában a népszerű helyek kereslete folyamatosan növekszik (a jelenlegi pandémia várhatóan csak időszakosan szakítja meg ezt a folyamatot, bár a választást befolyásoló tényezőkre jelentős hatást gyakorolhat), ráadásul a turisztikai kereslet megjelenik a környékbeli, kevésbé frekventált helyszíneken is, így újabb és újabb területek kerülnek fel a globális turizmus térképére, nem meglepő, hogy a „jó hely” fogalma is átértelmeződik. A kutatás célja gyerekek turisztikai desztinációkkal kapcsolatos észleléseinek, élményeinek és várakozásainak közvetlen feltárása, a turisztikai miliő modellt (Michalkó és Rátz 2006) alkalmazva elméleti keretként. A kutatás elméleti szempontból lehetőséget ad az eredményeknek a desztináció-attraktivitás létező modelljeivel való összevetésére, gyakorlati megközelítésben pedig hasznos javaslatokkal szolgálhat a gyerekbarát desztinációk és szolgáltatások fejlesztői és működtetői számára.

Forrás

Michalkó, G. – Rátz, T. (2006): The Mediterranean Tourist Milieu. Anatolia – An International Journal of Tourism and Hospitality Research 17(1):93-109.