A részben szabályozott vagy teljesen szabályozatlan meanderező folyók horizontális medermintázata jelentős ütemben (akár több méter/év) képes tovább fejlődni. A kutatás során célunk feltárni a Rába hazai szakaszán végbement mederdinamikai változásokat, tektonikai, geomorfológiai és a hidrológiai szempontok figyelembevételével, valamint kijelölni a recens kanyarulatfejlődés által leginkább veszélyeztetett szakaszokat. Az elmúlt mintegy 150-200 év során készült topográfiai térképek, vízügyi tervezések felméréseinek leiratai, légifotók, illetve ortofotók vizsgálatának és elemzésének segítségével képet kaphatunk a folyómeder fejlődésének irányáról, üteméről. Napjainkban a geoinformatika eszköztára, kiegészítve távérzékelési módszerekkel gyors és pontos adatgyűjtést és rendszerezést tesz lehetővé, melyekkel hatékonyan feltárhatók a horizontális mederfejlődés sajátosságai. A folyó partvonal futásának változásait jól szemlélteti a futásvonal több időpontban térképezett bemutatása. Osztályozva a távolságokat megkapjuk az elmozdulás mértékét. A kvalitatív ábrázolás helyett azonban számszerűsíteni kell a kapott eredményeket, így az elmozdulás sebessége (m/év) is meghatározható. A térkép további elemzése alapján kijelölhetők a vizsgált folyószakaszon belül azok a szakaszok, ahol a legintenzívebb a kanyarulatok fejlődése. A folyó Alsószölnök és Sárvár közötti részén a kapott értékek alapján azonos sebességgel mozgó szakaszokat tudtunk elkülöníteni. Természetesen ott érdemes további vizsgálatokat végezni ahol az elmozdulás sebességének értékei a legmagasabbak. A kutatás további szakaszában szükséges lesz annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy mi okozza ezeket az elmozdulásokat, vajon a vízhozamváltozás, a földtani vagy a tektonikai hatások.