Kutatásom során a szőlővenyige, mint szőlészeti melléktermék, több szinten történő felhasználásának megismerését, bemutatását, az energetikai célra felhasználható venyige mennyiségének becslését, valamint a már gyakorlatban megvalósult projektek megismerését/bemutatását tűztem ki célul. Tokaj-Hegyalja területének természeti, történeti áttekintése után a terület elméleti energetikai potenciálbecslését készítettem el internetes adatbázisok segítségével, rávilágítva ezzel a terület fontosságára. A következőkben ezt pontosítva konkrét, saját méréseket végeztem, amelyben figyelembe vettem a helyi sajátosságokat, valamint a szőlővenyige mennyiségét befolyásoló legfőbb tényezőket. Ezen mérésekkel kiszámítottam az egyes művelésmódok paramétereinek függvényében az egyes fajták venyigehozamát kg/ha értékben. A mérés eredménye alátámasztotta, hogy lényegesen több szőlővenyige áll rendelkezésre a területen, mint amennyit fel tudnának használni energetikai célokra. Ezen eredmények ismeretében egy elméleti SWOT analízis formájában felvázoltam milyen erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyi lehetnek annak, ha egy beruházó a szőlővenyige tüzelési célú hasznosításába kezd. Az elméleti leírást a gyakorlati megismerés követte, melyben volt szerencsém két szférában, két teljesen különböző projekt megismerésére, majd ezek összehasonlítására, és a korábban elkészített SWOT analízis felülvizsgálatára. A kutatás távlati célja, hogy felhívja a figyelmet az energiafüggőség csökkentésének helyi lehetőségeire, a melléktermékek hasznosításának fontosságára, valamint hasonló beruházások ösztönzése a kapott eredmények által.