Pál Viktor–Ilcsikné Makra Zsófia–Fabula Szabolcs: A hely és az identitás szerepe a magyar egészségügyi szakemberek vándorlási döntéseiben
|
szeptember 24.
2021
|
Kocsis Károly
|
Az egészségügyi szakemberek migrációját az eddigi magyarországi kutatások alapvetően kvantitatívan közelítették meg, elsősorban a humánerőforrás-veszteségre koncentrálva. A migráció motivációs tényezőit is több kutatás során vizsgálták kérdőíves felmérések alkalmazásával. E kutatások kimutatták, hogy a jövedelmi viszonyoknak és a munkakörülményeknek fontos szerepe van a migrációs folyamatban, azonban kevéssé koncentráltak olyan tényezőkre, mint az identitás, illetve a helyhez való kötődés.
Ebből kiindulva előadásunkban azt mutatjuk be, hogy miként jelenik meg a „hely” mint földrajzi kategória magyar egészségügyi szakemberek migrációval kapcsolatos elbeszéléseiben. E célhoz kapcsolódva kutatásunkban összesen 58 egészségügyi szakemberrel készítettünk félig-strukturált interjúkat 2019 és 2020 során. Az interjúalanyok között egyaránt szerepelnek különböző szakterületeket képviselő orvosok, valamint egészségügyi szakdolgozók. Az interjúalanyok csoportját négy alcsoportra osztottuk a migráció szempontjából: olyanokra, akik eddig mindig Magyarországon dolgoztak; olyanokra, akik jelenleg külföldön dolgoznak; olyanokra, akik dolgoztak külföldön, de visszatértek Magyarországra; és végül olyanokra, akik más országból települtek Magyarországra munkát vállalni.
A kutatás során a következő kérdésekre keressük a választ. (1) Milyen tartalmi elemekkel jelenik meg a „hely” mint földrajzi kategória az egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalással kapcsolatos narratíváiban? (2) Milyen elbeszélésmód kapcsolódik a „hely” különféle értelmezéseihez ezekben a narratívákban (pl. milyen egyéb fogalmakat, jelzőket kapcsolnak a hely fogalmához)? (3) E két stratégia révén milyen kapcsolat alakul ki az egészségügyi dolgozókban a személyes identitás és a „hely” között?
Az interjúk elemzéséből megállapítható, hogy mind az identitás mind a helyhez való kötődés megjelenik az interjúalanyok migrációs döntéseinek (elvándorlás, visszavándorlás) kialakulása során, bár az egyes vázolt csoportoknál nagy különbségek tapasztalhatók, és jelentősek a különbségek e tényezők fontosságát illetően, továbbá megfigyelhetők generációs sajátosságok is. Ritkán fordul csak elő, hogy a hely és az identitás egyáltalán nem számítson az összetett döntéshozatali mechanizmus során.
Az eredmények hozzájárulhatnak a magyar egészségügyi dolgozók migrációval kapcsolatos döntéseinek jobb megértéséhez, ezáltal pedig hatékonyabb egészségügyi szakpolitikák kialakításához.
(A magyar egészségügyi szakemberek migrációjának földrajzi vonatkozásai [K124938] számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával valósult meg.)
