Óvári Ágnes: Életciklus-elemzés a települési hulladékkezelésben, mint az üvegházhatású gázok kibocsátásának városi szintű csökkentését támogató eszköz
szeptember 24.
2021
|
Munkácsy Béla
|
A hulladékkezelés az egyik legösszetettebb kihívás egy település számára, és jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához. A körforgásos gazdaság bevezetése és alkalmazása a hulladékkezelési technológiákban és módszertanokban is változásokat igényel. A hulladékgazdálkodás új módszereinek keresése során elkerülhetetlen az ÜHG-csökkentés kérdése. Az általánosan elfogadott LCA - bár korlátokkal - alkalmas a nagy anyag- és energiaáramlással járó komplex folyamatok elemzésére is, ezért alkalmas eszköz a települési hulladékkezelési folyamatok és lehetséges forgatókönyveik vizsgálatára.
Az openLCA (v.1.10.2) alkalmazásával a H2020 REPAiR projekt során, a pécsi mintaterületen összehasonlítottuk a vizsgált régióban keletkező szerves hulladékáramok, valamint a lakossági és városi zöldhulladék kezelésének lehetséges alternatív forgatókönyveinek ÜHG-kibocsátását (IPCC GWP 100a) a jelenlegi gyakorlat által okozott ÜHG-kibocsátással.
A "Konyha" forgatókönyv célja a konyhai hulladék szelektív gyűjtése, amelyet központosított komposztálás vagy anaerob lebontás követ. Ebben a megoldásban kb. 5,0E+5 kg háztartási konyhai hulladékot terveznek elkülönítve gyűjteni és komposztálni. Emellett a szelektíven gyűjtött háztartási konyhai hulladékból kb. 3,678E+6 kg-ot terveznek a helyi anaerob emésztőműbe szállítani kezelés céljából. A "MenzaTurbo" forgatókönyv az oktatási intézmények étkezdéiben kínált ételek minőségének javításán keresztül az élelmiszer-hulladék minimalizálását célzó megoldás. Az "Ételmentő" forgatókönyv egy hulladékmegelőzési megoldás, amely az emberi fogyasztásra alkalmas ételek és élelmiszerek éttermekből, üzletekből és piacokról történő begyűjtését és a rászorulóknak hivatalos jótékonysági intézményeken keresztül történő kiosztását foglalja magában.
Eredmények: A számítási eredmények jól összehasonlíthatók a különböző forgatókönyvek és a status quo között. Az „Konyha” forgatókönyv esetében, ahol a komposztálás vagy anaerob erjesztés következtében az átirányított hulladékból jelentős termék- és/vagy energiatermelés (megtakarítás) történik, az üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi kibocsátási szinthez képest jól mérhetően csökken. Hasonlóképpen, az „Ételmentő” forgatókönyv a hulladékkeletkezés megelőzésének elvét alkalmazva 1,39E + 6 kg élelmiszert távolít el a hulladékkezelési útvonalról, melynek következtében az üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentősen csökken.
Következtetés: Az életciklus-elemzés módszerével megalapozottan és jól szemléltethetően összehasonlítható a jelenlegi állapot és egy alternatív megoldás bevezetése által okozott üvegházhatású gázkibocsátást, ezért objektív eszközként alkalmazható az ÜHG kibocsátásának csökkentésére irányuló megoldásokkal kapcsolatos stratégiai döntések támogatására városi környezetben.
Köszönetnyilvánítás: Ez a kutatás az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programja által támogatott REPAiR (REsource Management in Peri-urban AReas: Going Beyond Urban Metabolism) projekt részeként készült, a 688920 számú támogatási megállapodás keretében.
Forrás:Az itt közölt adatok és eredmények a REPAiR projekt D4.7. dokumentumából származnak:Davide Tonini et al. Sustainability assessment for the management of key waste streams in Ghent, Naples, Hamburg, Lodz and Pecs: Status Quo versus alternative strategies, 2020