Az adatbázisban rejlő lehetőségek közül kettőt szeretnék kidomborítani. Az első a hosszú távon (a 18. századtól napjainkig) ható struktúrák szerepének vizsgálata. Ez a közelítésmód egyrészt a kiinduló időszakban rögzített társadalmi összetétel, birtokviszonyok, területhasználat, adóterhek hosszú távú trendjeit követi nyomon, így az útfüggőség szerepére összpontosít. Másrészt arra próbál meg választ találni, hogy kimutathatók-e a 18. században kialakult területi mintázatok és a 20. századi fejlettségi kép közötti összefüggések: bizonyos strukturális jellemzők mutatnak-e korrelációt a későbbi fejlettségi viszonyokkal?

A második közelítésmód arra összpontosít, hogy a települési léptékről elmozdulva kirajzolódnak-e egymáshoz hasonló települési klaszterek. Ennek az elemzésnek a lehető legtöbb időmetszetre történő elvégzése rámutathat, hogy milyen dimenziókat tekinthetünk meghatározónak a területi fejlettség mintázatainak a kialakulásában, illetve, hogy időben mennyire állandó a települési klaszterek kiterjedése, összetétele. Egy másik ígéretes módszer az, hogy néhány előre meghatározott szempont (például az azonos uradalomhoz tartozó települések, vagy a birtokos jellege) alapján csoportosítjuk a településeket, majd az így létrehozott településcsoportok jellemzőit, koherenciáját, valamint ennek különböző időmetszetekben kimutatható eltéréseit vizsgáljuk.