|
szeptember 24.
2021
|
Berki Márton
|
A Covid-19 járvány kirobbanásáig Budapest az overtourism által érintett turisztikai desztinációk közé tartozott. A magyar főváros slumosodott belső kerületeiben kialakult party-zóna az ott lakók számára élhetetlenné vált, felerősödött a turizmusfóbia, turistaellenes megmozdulásokra került sor. Az éjszakai életet kedvelő turisztikai kereslet a világszerte életbe lépett járványügyi korlátozó intézkedések miatt 2020 tavaszán gyakorlatilag megszűnt, ez a helyzet lehetőséget kínált a városrész újrapozícionálásának átgondolására. Az előadás alapját képező kutatás azt kívánja igazolni, hogy a városrész nappali turisztikai miliője az újraindítást követően elegendő erőforrást (vonzerőt), egyúttal alternatívát biztosít az éjszakai élet visszaszorítására, a kedvezőtlen hatások jövőbeli kiküszöbölésére.
Egy turisztikai desztináció miliőjének feltárása a hely észlelésének összetettsége miatt komoly kihívást jelent a kutatók számára, ezért a téma fehér foltnak számít a turisztikai szakirodalomban. A narratív élménybeszámolók mellett a turisták fényképeinek elemzése segíti a megismerés folyamatát. Ahol az éjszakai élet az egyik legfőbb vonzerő, ott a turisták által nappal készített fényképek új, szélesebb perspektívát kínálnak a tervezők és a fejlesztők számára. A kísérletre alapuló kutatás adatbázisát 85 turizmus szakos egyetemi hallgató által készített 255 darab fénykép és az azokhoz tartozó rövid szöveges információk, hashtagek képezik. A Corvinus hallgatói azt a feladatot kapták, hogy turista szerepben készítsenek 3-3 fényképfelvételt nappal, amelyek leginkább tükrözik a vizsgálati terület (Belső-Erzsébetváros) turisztikai miliőjét. A fényképek tartalomelemzéssel kerültek feldolgozásra.
Budapest party-zónájának turisztikai miliője kettős arculatú. Az éjszakai és a nappali miliő között átfedések észlelhetők. A nappali miliő formálásában az éjszakai miliő direkt és indirekt módon is szerepet játszik. A nappali miliő számos olyan elemet tartalmaz, amely az éjszakaiban nem vagy másképpen észlelhető, ugyanakkor a turisták számára vonzó. A nappali miliő tudatos fejlesztésével elősegíthető az éjszakai miliő felelős fogyasztása, a turizmus fenntartható fejlődésének biztosítása. Budapest party-zónájának a Covid-19 járványt követő újrapozícionálásával megelőzhető az overtourism újbóli kialakulása, a „touristification” kedvezőtlen folyamatai lassíthatók, a dzsentrifikáció kiegyensúlyozottabbá válhat.
A Covid-19 járvány történelmi lehetőséget kínál Budapest világörökségi helyszínének puffer-zónájához tartozó Belső Erzsébetváros újrapozícionálására. A helyi önkormányzatnak a vállalkozókkal és a civil szervezetekkel együttműködve az előadásban bemutatásra kerülő kutatás eredményeit felhasználva célszerű egy új turizmusstratégiát kialakítani. A nappali miliő fejlesztésével, az éjszakai miliő fogyasztásának szabályozásával a térség újra Budapest zsidó negyedeként szerepelhetne a köztudatban, a turisztikai kínálatban és a marketingkommunikációban.
Köszönetnyilvánítás: a kutatás az OTKA K134877 és az NKFIH-869-10/2019 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a Tématerületi Kiválósági Program finanszírozásában valósult meg.
