Kutatásunkban egy alföldi középtelepülés, Báránd példáján vizsgáltuk a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének (2014) a talajvíz minőségére gyakorolt hatását, értékeltük a vízminőségben bekövetkező változásokat.

Az évtizedek óta zajló szennyezés következtében a település talajvízkészlete erősen elszennyeződött. A csatornázást megelőző időszakban (2011-2013) minden vizsgálatba vont talajvízkút esetében kimutattuk a kommunális szennyvíz hatását. A település területén egyértelmű területi különbségeket mutatunk ki a szennyezettség mértékében, mely helyi talajvíz áramlásának irányában a település déli területei felé mutatott növekvő tendenciát.

Eredményeink alapján a csatornahálózat kiépítése markáns változásokat eredményezett a talajvízkutak minőségében. A csatornahálózat kiépítését megelőző és az azt követő időszak (2017-2019) adatsorait különböző térinformatikai és statisztikai módszerekkel megvizsgálva jelentős mértékű, pozitív irányú változásokat mutattunk ki a talajvíz minőségében. Vizsgálataink a szervetlen szennyezőanyagok (NH4+, NO2-, NO3-, PO43-) koncentrációinak egyértelmű csökkenését mutatták ki. Diszkriminancia analízissel kimutattuk, hogy a csatornázás előtti és utáni állapot a vizsgált vízkémiai paraméterek alapján 82,4%-os valószínűséggel meghatározható. A csatornázás utáni időszak 5. évében (2019) a szennyezettség fokának csökkenésével a kutak közötti egyértelmű területi különbség megszűnt. A csatornázás utáni időszakban a talajvízszintek erőteljes (1,5-2 méteres) süllyedését figyeltük meg. A jelenség csapadékadatokkal nem volt magyarázható, így azt egyértelműen a szennyvízkiáramlás megszűnése okozta.

Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a területen a tisztulási folyamatok elkezdődtek, ugyanakkor az adataink jól mutatják, hogy a környezetbe kerülő szennyező anyagok számos átalakuláson mennek keresztül, és hosszú ideig a rendszerben maradnak.