szeptember 24.
2021
|
Kovács Zoltán
|
Vidéki tereink differenciálódási folyamatai a társadalomföldrajzi kutatásokban ismert problémákat vetnek fel. A vidék tradicionális értékeinek átalakulása, demográfiai és strukturális válsága, politikai elhanyagoltsága mind egy komplexebb problémakörre hívják fel a figyelmet, amit a rurális újrastrukturálódás elmélete magyarázhat. Habár a differenciálódás kimenetele nem jelent egyértelmű hanyatlást, Magyarország esetében a folyamatok iránya mindinkább a hátrányok halmozódása és a kirekesztettség felé tendál.
A településhálózat perforálódása egy kísérleti koncepció, ami arra keresi a választ a rurális újrastrukturálódás elméleti kereteiből levezetve, hogy a településközi kapcsolatok eróziója és ezáltal a hálózat feldarabolódása hogyan, milyen mértékben vesz részt a vidéki terek átalakulásában. A kutatás fókuszában a magyar településállomány áll, amit statisztikai elemzésnek vetettünk alá. Olyan mutatókat igyekeztünk meghatározni, amelyek alkalmasak lehetnek a településhálózatban izolálódó települések kimutatására társadalmi-, gazdasági- és intézményi szféránként, végül egy komplex statisztikai index segítségével. Vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy hol jellemzi hazánk településhálózatát a perforálódás folyamata, valamint milyen jellegű a perforáció időbeli lefolyása Magyarországon. Vannak-e a településállományban elszigetelődő településcsoportok? Milyen folyamatok jellemzik az érintett településeket? Van-e lehetőség a folyamat megfordítására?