A kutatás célja homokmozgások kiterjedésének vizsgálata a Duna-Tisza közén a késő-pleisztocén és a holocén egyes fázisaiban a fellelhető OSL adatok összesítésével, továbbá a minták OSL érzékenységének meghatározása és összehasonlítása, lehetséges összefüggéseinek feltárása a kor, terület és a kvarc kristályok szerkezetének vonatkozásában. A vizsgálatok során OSL koradatok felhasználása mellett OSL érzékenység és röntgen-pordiffrakció (XRD) mérések történtek a futóhomokmintákon, a kvarc frakció felhasználásával.

Az OSL koradatok alapján a legtöbb információ a szubatlantikus fázisból származik. Az OSL érzékenység a korral nem, a mintavételi területekkel gyenge kapcsolatot mutatott, míg a kristálytani paraméterek közül a kristályossági fokkal hozható összefüggésbe. Duna-Tisza-közén a minták tengerszint feletti magassága és OSL érzékenysége szintén gyenge korrelációt eredményezett.

Az OSL koradatok átfogó képet adnak a homokmozgási időszakokról és azok intenzitásáról. A régészeti kultúrák és egyes homokmozgási időszakok kapcsolata kimutatható. Az OSL érzékenység mintaterületekkel és kristályossági fokkal való összevetése felhasználható összefüggést mutat a későbbi kutatások számára.

Irodalomjegyzék:[1] Sawakuchi A.O., Guedes C.C.F., DeWitt R., Giannini P.C.F., Blair M.W., Nascimento Jr.D.R., FaleirosF.M. 2012: Quartz OSL sensitivity as a proxy for storm activity on the southern Brazilian coast during the Late Holocene. Quaternary Geochronology 13, pp. 92-102.