A rendkívüli sokszínűség természetes módon eredményez komoly regionális különbségeket. Ezen területi különbségek mérése nem kecsegtet sikerrel a tagállamok szintjén, hiszen a rendkívüli méretek (Európa legnépesebb államainál jóval nagyobb lakosságszámmal rendelkező államokat találunk Indiában) elfedik a lényeget. A 2010-ben publikált módszerünkkel, a komplex SENTIENT Index alkalmazásával sikerült a közvetlen szubnacionális szintet követő körzetek adminisztratív hierarchiaszintjén meghatároznunk a relatív fejlettségi sorrendeket az elmúlt három cenzus adataira támaszkodva. A népszámlálásokra épülő adatbázisunkra támaszkodva – matematikai-statisztikai módszerekkel – több, területi különbségekre vonatkozó, nóvumnak számító megállapítást tehettünk. A legutóbbi népszámlálás adatainak megjelenésével elemzéseinket már időben is kiterjeszthettük, számtalan érdekes eredményt produkálva. Kimutathattuk pl. a leszakadó, vagy éppen kiugróan fejlődő, a polarizálódó régiók területi elhelyezkedését, de a fejlődéssel leginkább összefüggő faktorokra is tudunk következtetni. Láthatóvá váltak azok a társadalmi-gazdasági folyamatok, amelyek analízisével prognózist is alkothatunk a területi egységek fejlettségében is végbemenő – regionális – változásokra vonatkozóan. Mindemellett feltártuk, hogy egyelőre Indiában (is) az urbanizáltabb terekben jelentkeznek leginkább a (hagyományos indikátorokkal leírható) fejlődés jegyei. Előadásunkban elemezzük a nagyvárosi agglomerációk típusai és a relatív fejlettségük közötti összefüggéseket, valamint összevetjük – a belső vándorlási adatokra támaszkodva – ezen terek attraktivitását is.