Kovály Katalin: Az etnikai kapcsolatok szerepe a kárpátaljai vállalkozások működésében
|
szeptember 24.
2021
|
Kocsis Károly
|
Alapvető tény, hogy a kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkező személyek és közösségek könnyebben boldogulnak az életben, gyorsabban jutnak információkhoz vagy eredményesebben végzik mindennapi tevékenységüket. Nincs ez másként az üzlet világában sem. Számos kutatás bizonyítja, hogy a kapcsolati tőke a vállalkozások egyik alapvető erőforrása, amelynek hatékony kihasználásával az egyes vállalati szereplők gazdasági előnyökre tehetnek szert. Egy olyan súlyos társadalmi-gazdasági gondokkal küzdő országban, mint Ukrajna, a széleskörűen elterjedt korrupciós technikák, a beágyazódott informális gazdaság és a magas szintű bürokrácia miatt a kapcsolatok szerepe még inkább felértékelődik.
Az előadás az etnikai kapcsolati tőke szerepét mutatja be a kárpátaljai vállalkozások körében, a társadalomföldrajzi aspektusokra fókuszálva. A kutatás alapvető célja a társadalmi-etnikai viszonyok és a gazdasági hatékonyság közötti összefüggések feltárása, különös tekintettel az informális és a formális etnikai kapcsolatok ebben játszott szerepére.
A vizsgálat eredményei 47 félig strukturált interjúra épülnek, amelyek kárpátaljai magyar ajkú vállalkozókkal, valamint a Kárpátalján tevékenykedő külföldi érdekeltségű vállalkozások képviselőivel, a kárpátaljai gazdasági élet kulcsszereplőivel készültek.
A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált vállalkozások működésében alapvető fontosságúak az informális kapcsolatok, amelyek azonban nem mindig etnikai alapon szerveződnek. A külföldi vállalkozások esetében az is elmondható, hogy minél eltérőbb a vállalkozó hazai nyelvi-kulturális környezete az ukrajnaitól, annál hangsúlyosabb az informális etnikai kapcsolatok szerepe.
Az intézményesített kapcsolatok a külföldi vállalkozások esetében azonban nem játszottak különösen fontos szerepet. A kárpátaljai magyar vállalkozók körében viszont jelentősen átalakult az etnikai alapon szerveződő formális kapcsolatok szerepe. Ugyanis addig, míg korábban csak ritkán vagy egyáltalán nem fordultak magyar vállalkozói, vagy egyéb szakmai szervezetekhez, addig mára formális etnikai kapcsolataikra támaszkodva számos vállalkozást alapítottak, vagy fejlesztették meglévő cégüket, köszönhetően a magyarországi támogatásoknak, elsősorban a 2016-ban elindított Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program pályázatainak. Az Egán Ede Program, valamint a magyar állam Kárpátaljára érkező további támogatásainak deklarált célja a kárpátaljai magyar lakosság segítése, így értelemszerűen a pályázati erőforrások szétosztásánál is őket célozzák meg. Ezek a támogatások — az egyszerűsített honosítási eljárással megszerezhető magyar állampolgársággal és az ezekkel járó előnyökkel kiegészülve — pedig hozzájárultak egy formális alapon szerveződő transznacionális etnikai kapcsolati tőke kibontakozásához, amely számos előnyhöz juttatja a kárpátaljai magyarokat a többségiekkel szemben. Így az etnicitás, a magyar nemzetiség is egyfajta társadalmi tőkeként értékelhető.
