Kutatásomban ennek a kontextus hatásnak a jelenlétét és annak erősségét vizsgálom Budapest egyes településmorfológiai szempontból homogénnek tekinthető egységein belül (belváros, budai villanegyed, panel lakótelep, átmeneti övezet és kertváros) a területi Simpson paradoxon kimutatásával. Ez utóbbi ugyanis az egyes területi léptékváltásnál felmerülő a globálisan kimutatott összefüggések irányának és erősségének változására hívja fel a figyelmet, amelynek megléte az adott – bizonyos szempontból egységet alkotó – helyek kontextusából is fakadhat. Ennek kimutatása érdekében az 1990 óta eltelt nyolc parlamenti választás eredményeit és három népszámlálás társadalmi mutatóit tartalmazó – a hazai viszonylatban még eddig ismeretlen areal interpolation módszer által, térbeli szempontból reaggregált, konzisztens – mikro-léptékű (átlagosan 1500-2000 szavazót tartalmazó területegységekkel rendelkező) adatbázist hoztam létre Budapest teljes területére. Ezen az adatbázison végrehajtott matematikai-statisztikai (Pearson-korrelációs) módszer segítségével mutattam ki a kontextus hatás jelenlétét. Eredményeim alapján ez leginkább a budai villanegyedben és a lakótelepeken jelentős, míg a többi lehatárolt területen is megtalálható, viszont időszakosan vagy kisebb mértékben.