|
szeptember 24.
2021
|
Karancsi Zoltán
|
Az amatőr-hegymászás turisztikai formaként és sportként is értelmezhető. E hegyi jelenlét az outdoor tevékenységek és az extrém úticélok népszerűsödésével, az ingerküszüb emelkedésével, valamint számos távoli terület idegenforgalmi feltárulásával - a Himalájától az Andokig - egyre nagyobb tömegeket mozgat. Mivel a többség szervezett keretek között indul a hegyekbe, a magashegyi túrák szervezése egyre erősödő idegenforgalmi ágazat.
A "nem-technikai" magashegymászás tömegsporttá vált, amelyben nagy szerepe van az olyan globális túramozgalmaknak, mint a kontinensek legmagasabb pontjainak elérését kitűző Seven Summits (7S). Ez kifejezetten erősíti a hatalmas trekkingcsúcsok (Kilimandzsáró, Elbrusz, Aconcagua) turisztikai vonzerejét, a célcsoportban szereplő hegyek ismertsége, látogatottsága jelentősen emelkedik - ez pedig az utazásszervezők és túravezetők együttes érdeke is, ám a tömeges turizmus számottevő környezetterhelés-növekedést is okoz. Így ennek fényében is értékelnünk kell a népszerűség-növekedést.
A magashegyi vonzerő új csúcs-mozgalmakat is életre hív. A kontinensek második legmagasabb csúcsait megcélzó Second Seven Summits (S7S) egészében véve sokkal nehezebb, és már egyáltalán nem a turizmus- kategória, hiszen szerepel benne pl. a K2 is. Ám ebbe a csúcs-csoportba tartozik Dél-Amerika második legmagasabb hegye, az Ojos del Salado (6893 m), ami azonban egyben egy újabban igen népszerű mozgalom legmagasabbika is!
Ez a Volcanic Seven Summits (V7S), amely a kontinensek legmagasabb tűzhányóinak megmászására irányul. A népszerűség oka, hogy e hatalmas, vulkáni eredetű hegyek viszonylag könnyen megmászhatók, tömegeknek is teljesíthetők, mégis bőven van kaland- és sportértékük.
A V7S legmagasabb tagja, az Ojos del Salado azonban sokakon kifog. A csúcsvadászat itt gyakran megbicsaklik, a hegycsúcs elérésének sikeressége nem több 30 %-nál. Pedig a hegy nem működő vulkán, nem fenyeget a lezuhanás, nincs rajta gleccser, a hó- és jéglavina ismeretlen jelenség, 6893 m-es magasságával pedig - elméletileg - messze van a 8000-sek világától.
A helyszín azonban a különleges geográfiai jellegéből adódóan sajátos nehézségeket hordoz. A magashegységekben nyilvánvaló alacsony oxigénkoncentráció, és hideg mellett az Ojos del Salado esetében a környezeti elemek közül a folyamatos, szélsőséges szárazság (rendkívül alacsony légnedvesség és ivóvízhiány), az állandó, erős szél és az egyveretű, magashegyi sivatagi terep a meghatározó korlátozó tényező. Ehhez társul a kiépítettség-, a hegyimentés- és a GSM-lefedettség hiánya. Ez pedig olyan, összetett akadálycsokor ami a monoton, mozgó törmelékes terepen, a sivatagi porviharokban, jéghideg, szélmarta helyszínen súlyosan csökkenti a túrasikerességet.
A térségben 2010 óta zajló vizsgálatsorozatunk során a környezeti elemekről olyan egyedi, óriás adatbázist építünk, mely lehetővé teszi az extrém magashegyi sivatagban zajló turizmus pontos elemzését és tervezését - a környezetkímélő és biztonságos emberi jelenlét, valamint a klímaváltozással átalakuló helyszín sajátosságainak figyelembe vételével.
Az Ojos del Salado magashegyi turizmusával kapcsolatos megállapításaink nemcsak erre az egy hegyóriásra értelmezhetők. Számos tényezője érvényes a Középső-Andok más, népszerű hegyóriásainak sportos turizmusára is (Llullaillaco, Socompa, Bonete, Pissis, Incahuasi, stb.).
