Előadásunkban az élhetőség kutatásának és mérési lehetőségeinek térinformatikai alapú megközelítését járjuk körül. Mivel az élhetőség témakörében a környezet valamint a különböző városi funkciók városlakók általi megítélése elsődleges jelentőségű, ezért mi is ebből az irányból közelítjük meg a kérdést. Kérdőívünk segítségével világszerte több városban, így Budapesten és Szegeden is arra törekedtünk, hogy megismerjük az emberek preferenciáit a saját lakóhelyük élhetőségével kapcsolatban, és ennek eredményeit tudományos elemzésekhez felhasználva akár a várostervezők és döntéshozók munkáját is segíteni tudjuk. A lakosok elégedettségével kapcsolatos kérdéseinket igyekeztünk úgy összeállítani, hogy a városi élet lehető legtöbb aspektusa szerepet kaphasson, így érintve többek között a közösség, az épített környezet, a városi funkciók, a közlekedés és a lakhatás témaköreit. A preferenciák megismerésén túl, az élhetőségi elemzések felhasználhatóságát nagyban fokozza a minél részletesebb és megbízhatóbb térbeli adat egy adott városról vagy területről. Sok esetben azonban ezek az adatok nem érhetőek el hivatalos forrásokból, vagy tér- és idöbeli felbontásuk nem elegendő a minél kifinomultabb elemzésekhez. Éppen ezért az élhetőségi kérdőív eredményein és elemzési módszerein túl, az előadásunkban kiemelt szerepet kap a VGI (önkéntes földrajzi információ) alapú adatok felhasználási lehetőségeinek bemutatása, mely például a zöldfelületek, a beépítettség vagy a különböző városi funkciók elemzését könnyítheti meg. Összefoglalva tehát, egy az élhetőségről mint tudományos koncepcióról szóló rövid elméleti bevezetőt követően, ahol definiáljuk magát a fogalmat illetve meghatározzuk a legfontosabb tényezőket és azok sajátosságait, bemutatjuk az élhetőségi kérdőív budapesti és szegedi vonatkozású főbb eredményeit, majd felvázoljuk a VGI-alapú elemzések lehetőségeit és jelentőségét az élhetőség térinformatikai alapú vizsgálatában.