|
szeptember 24.
2021
|
Biró Tamás
|
Egy terület földrengés-veszélyeztetettsége számos, egymástól független tényező függvénye. A szeizmicitás, tektonikus aktivitás mellett a felszínközeli üledékek minőségének is fontos szerepe van: laza üledékbe érve a szeizmikus hullám amplitúdója megnő, ezáltal megnöveli a lehetséges pusztítás mértékét. Ezt a jelenséget a geotechnikában régóta ismerik, az épületek tervezésénél figyelembe veszik, ezért nemzetközi szabványokat (Európában Eurocode 8) hoztak létre a felszínközeli üledék osztályozására. Ennek alapja a legfelső 30 m vastagságú összlet nyíróhullám-sebessége (VS30). Ez geofizikai módszerekkel mérhető, azonban országos térképezés céljából lehetetlen megfelelő mennyiségű mérést végezni. A nemzetközi szakirodalomban számos különböző geo-tényezővel (geológia, fácies, geomorfológia, lejtőszög) próbálják helyettesíteni a VS30 méréseket, természetesen az összefüggések megállapítását követően.
Munkánk során 55 saját VS30 mérést végeztünk, további 26 magyarországi adatot gyűjtöttünk szakirodalmi forrásból. Minden mérési pontnak környezetének megállapítottuk a képződési korát, geológiáját, morfológiai típusát és jellemző lejtőszögét. Továbbá a mért sebesség-adatokat vizsgálva meghatároztuk, hogy 1 vagy több réteg jellemzi-e az adott területet, mivel a hazánkban alkalmazott Eurocode 8 szabványban speciális veszélyeztetettségi kategóriákat különítenek el e szerint.
A lejtőszög alapú osztályozás elmélete szerint a kis lejtőszöggel jellemezhető területek általában fiatalok, kevésbé kiemeltek, ezáltal kevésbé erodáltak és üledékük kevésbé konszolidált, ezért alacsony nyíróhullám-sebességgel jellemezhetők (kivéve karsztfennsíkok, táblás vidékek felszíne stb). Ezzel szemben az idősebb kőzetek kiemelkedhetnek környezetükből, ezáltal erősebben erodálódhattak, kőzetanyaguk viszont kompakt, ezért magas nyíróhullám-sebességgel jellemezhetők. A szakirodalomban különböző vizsgált területekre megadták a VS30–lejtőszög összefüggést, hangsúlyozva hogy ez kontinensenként, országonként más és más. Kis reliefű területeken a rendelkezésre álló domborzatmodell elégtelennek bizonyult annak „teraszos” jellege miatt, ezért szintvonalak digitalizálásával saját mini-modelleket készítettünk.
A gyűjtött adatok segítségével a szakirodalomban javasolt osztályozások érvényét ellenőriztük hazánk területére. Eredményül azt kaptuk, hogy a litológiai-morfológiai osztályozás egyes formatípusai VS30–lejtőszög diagramon jól csoportosulnak, azonban nem sorolhatók egy-egy konkrét Eurocode 8 osztályba, ezért további tényezőket is figyelembe kell majd venni a későbbi vizsgálatok során. A lejtőszög segítségével azonban pontosítani tudtuk a szakirodalomban elérhető kategória-határokat, vagyis megállapítottuk hazánkra vonatkozólag az Eurocode 8 osztályok határát lejtőszög-százalékban kifejezve.
Magyarország területén a legkisebb sebességgel jellemezhető D kategóriára nem találtunk példát, mert az adott osztályt jellemző sebesség (<180 m="" s="" csak="" kis="" vastags="" gban="" fordul="" el="" az="" alatta="" lev="" led="" k="" nagyobb="" sebess="" ge="" a="" 30="" tlag="" t="" megn="" veli="" meg="" llap="" tott="" vs30="" lejt="" sz="" g="" sszef="" gg="" st="" l="" bbek="" z="" tt="" olyan="" ter="" letek="" rnek="" ahol="" hegys="" galkot="" zet="" rmel="" n="" v="" gezt="" nk="" r="" vagy="" fiatal="" sszel="" fedett="" let="" szerkezetileg="" preform="" lt="" rtn="" kisebb="" sutt="" plat="" jelleg="" morfol="" gi="" mutat="" alapj="" magasabb="" get="" kaptunk="" p="">
Továbblépésként a nyert adatok és összefüggések alapján Magyarország morfológiai alapú földrengés-veszélyeztetettségi térképét fogjuk előállítani, amit a későbbiekben a projekt során térképezett fiatal vetők és szeizmikusan aktív területek figyelembe vételével fogunk kiegészíteni. Tervezzük továbbá a litológiai-morfológiai osztályozás egyéb tényezőkkel való pontosítását, valamint további VS30–mérések elvégzését.
A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (2018-1.2.1-NKP-2018-00007) finanszírozásával valósult meg.
