Kiss Éva–Uzzoli Annamária: A duális ipari térstruktúra és a hazai egészségipari beruházások összefüggései az Ipar 4.0 korában
|
szeptember 24.
2021
|
Nagy Erika
|
Az Ipar 4.0 nyújtotta új technológiák – például autonóm robotok, kiterjesztett valóság, vertikális/horizontális integráció, additív gyártás stb. – a negyedik ipari forradalom hajtóerői. Térhódításuk időben és térben, illetve iparáganként is differenciáltan történik. Széleskörű alkalmazásuk és elterjedésük adaptációját gyorsíthatja fel a 2020/2021. évi koronavírus-világjárvány, amely jelentős változásokat eredményezett a gazdaságban és a társadalomban egyaránt. A járvány okozta válság számos iparág részéről megkövetelte a gyors alkalmazkodást, a technológiai megújulást és a kihívásokra adott hatékony válaszokat. Ezek egyike maga az egészségipar, amely lényegében az egészségügyi ellátórendszer működésével kapcsolatos tevékenységeket, termék-előállítást, szervezési feladatokat és az életminőség javítására irányuló szolgáltatásokat foglalja magába. A magyar gazdaságban betöltött szerepe még inkább felértékelődött a járvány idején, hisz az egészségügy számára biztosít nélkülözhetetlen termékeket és szolgáltatásokat.
A magyar egészségipari fejlesztések közvetlenül csökkentik az ágazat sérülékenységét és növelik az önellátás mértékét. Ráadásul hosszú távon elősegítik az ország versenyképességének és a népesség életminőségének a javulását. Az egészségipar fejlesztése – összhangban a nemzetközi kihívásokkal és a járvány okozta új helyzetekkel – elsősorban technológia-intenzív módon valósulhat meg, az ilyen nagy volumenű és tőkeigényes beruházásokban pedig kiemelt szerepe van az állami támogatásoknak. A 2020 nyarán meghirdetett Egészségipari Támogatási Program (ETP) ezek megvalósításához nyújt segítséget. A támogatási program elsődlegesen a hazai egészségipar megerősítésére és az egészségügyi gyártókapacitások fejlesztésére törekszik.
Az előadás célja az állami támogatások területi sajátosságainak és az ipar térszerkezeti kapcsolatának értékelése az Ipar 4.0 korában, azaz, hogy hogyan hatnak az egészségipari beruházások az ipar duális struktúrájára, hozzájárulnak-e annak oldásához. Az előadás része annak a kutatásnak, amely azt vizsgálja, hogy az ETP-nek milyen szerepe volt a járvány idején az egészségiparhoz köthető termelőtevékenységek technológiai fejlesztésében. Az alkalmazott kvalitatív (tartalom-elemzés) és kvantitatív (statisztikai elemzés) módszerek elősegítik a magyar egészségipar nemzetgazdasági jelentőségének, illetve az Ipar 4.0 nyújtotta technológiai fejlesztések szerepének a pontosabb megismerését. A tartalomelemzés áttekinti, hogy az elmúlt évek egészségpolitikai dokumentumaiban (stratégiák, koncepciók), illetve a gazdaságfejlesztési programokban milyen prioritásokkal jelent meg az egészségipar. A statisztikai elemzés elsődlegesen a 2020-ban és 2021-ben Magyarországon meghirdetett Egészségipari Támogatási Program értékelésére vonatkozik, megkülönböztetett figyelmet fordítva a területi jellemzők feltárására.
A legfontosabb eredmények között említhető, hogy a vizsgált egészségipari vállalkozások székhelyének és telephelyének a földrajza követi a magyar ipar térszerkezetét. A székhelyek főként Budapesten és az agglomerációjában vagy a megyeszékhelyeken találhatók, míg a telephelyek inkább a kis- és középvárosokhoz köthetők. Szintén az ország északi felében sűrűbbek a központ és telephelyek közötti térkapcsolatok, ahol az ipari tevékenység is jelentősebb, és ahol az Ipar 4.0 technológiák alkalmazása is jóval gyakoribb. Összességében megállapítható, hogy az egészségipari vállalkozások területi megoszlása belejátszik a meglevő duális ipari térstruktúra fennmaradásában a világjárvány és a negyedik ipari forradalom idején is.
Az előadás alapját képező kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott projekt (K125091) keretében valósul meg.
