A kétszintű érettségi bevezetése óta eltelt vizsgaidőszakok szinte mindegyikében került sor célnyelvű földrajz érettségire. Az egyes vizsgaidőszakokhoz kötődő tanulói létszámok és eredmények egyértelmű visszaigazolást jelentenek a földrajz célnyelven történő oktatását felvállaló intézmények és szaktanárok munkájának színvonalát és eredményességét illetően. Ezzel párhuzamosan azonban a tantárgy helyzetével és az érettségivel kapcsolatos változások (pl. előrehozott érettségi kivezetése, a földrajz visszaszorulása a szakképző intézményekben) is egyértelműen megmutatkoznak. Ennek az oktatásföldrajzi vizsgálatnak a szükségességét nemcsak másfél évtized tapasztalatai, hanem az iskolarendszer közelmúltbeli változásai, a kerettanterv aktuális átdolgozása és a földrajz érettségi vizsga szerkezetét érintő átalakítások is indokolják.

Az előadás nemcsak a kétszintű érettségi több mint tizenöt évének adatsoraiból kirajzolódó mintákat, trendeket és térbeli sajátosságokat járja körül, de bemutatja a magyar és célnyelven tett földrajz érettségi vizsgák közötti különbségeket, a célnyelvűséghez kapcsolódó tartalmi-módszertani sajátosságokat, valamint a helyi intézményi tényezők eredményességre gyakorolt hatását is, egy gyakorló tanár tapasztalatain keresztül. Ebben a témában csak áttekintő, az érettségi időszakokhoz kapcsolódó publikációk, gyorselemzések születtek eddig, átfogóbb vizsgálatra nem került sor. Az előadás a célnyelven történő középiskolai földrajzoktatást vizsgáló doktori kutatás részeként kerül bemutatásra.