A szenzoriális típusú társadalomelemzés számos példája földrajzi vonatkozású, hiszen az ily módon generálódó adatok több eleme is tartalmaz térbeli komponenst. Ezek egyik jól hasznosítható, de eddig az adathozzáférés nehézségei miatt csak kevéssé elemzett területe a mobiltelefon-használat során keletkező lokációs adatokhoz köthető. Az előadás a fenti közelítésmódot alkalmazva arra vállalkozik, hogy bemutassa, milyen módon használhatók a mobilcella-adatokból kinyerhető lokációs információk a vizsgált populáció térbeli mobilitási tulajdonságainak feltárására. Az előadásban egy magyarországi mobil-távközlési vállalat által rendelkezésre bocsátott több milliós lokalizált adatbázis feldolgozásának eredményei kerülnek bemutatásra. A hagyományos attribútum-statisztikai közelítésekkel ellentétben, illetve azokat kiegészítve egyrészt innovatív mobilitási metrikák (pl. maximális úthossz, összes megtett út, stb.) alapján kerülnek értékelésre az egyes társadalmi csoportok térhasználati mintázatai, illetve ezek alapján tipikus földrajzi klaszterek kísérleti beazonosítása történik meg. Másrészt, a mobilcella-adatok alapján meghatározott lokációk egyéni szekvenciái alapján az egymás után érintett helyszínek (cellák) összekötésével egy cellahálózati gráf is felrajzolhatóvá válik, s amelynek a hálózati karakterisztikáinak kvantitatív kiértékelésével a globális (értsd: egész Magyarországot lefedő) térkapcsolatok objektív felvázolására is lehetőség nyílik. A cellahálózati metrikák idősoros elemzésével lehetővé válik a társadalom térbeli mozgási trendjeinek meghatározása, sőt, a módszertan a hálózati metrikák tapasztalatai alapján alkalmas lehet arra is, hogy a hálózati tulajdonságok ismeretében előrejelzést is megfogalmazzon a csoportszintű társadalmi mozgásokra vonatkozólag. Az eddigi kutatási eredmények ennek kapcsán például egyértelműen igazolták, hogy a mobilitási hálózatok mérete éves, illetve heti periodikusságot mutat, továbbá hogy a magyar társadalom a mobilitását tekintve alapvetően passzív a szabadidős időszakokban.