A kutatásomat az alábbi dimenzió vizsgálatával végeztem el: tér, funkció, idő:

  1. A tér dimenzióhoz kapcsolódóan szakirodalmi kutatásaim alapján a városi vonzáskörzet-gyűrűk három léptékét azonosítottam (központi település, településegyüttes gyűrű, FUA gyűrű) OECD (2013) és KSH (2014) módszertanok alapján.
  2. Az idő dimenzió felbontását a használt Corine adatbázis adottságai határozták meg: Az adatok a következő időintervallumokra álltak rendelkezésre: 1990-2000, 2000-2006, 2006-2012, 2012-2018.
  3. A funkció dimenzióhoz kapcsolódóan definiáltam 5 használatot (ipari és gazdasági, lakó, bányászati, városi zöld, közlekedési).

Az eredményeket az új területváltozások nagyságával és térképen történő bemutatásával támasztom alá. A tendenciákat összehasonlítottam a nemzetközi trendekkel, hogy azonosítsam az eltéréseket és a párhuzamosságokat. A lehetséges okok azonosítása szakirodalmi kutatás alapján történt.

A felszínborítási mintázatok kimutatják a hazai szuburbanizáció csúcsidőszakát (1990-2006), azonban számottevő lassulás látszik 2006 után. Az új gazdasági területek megjelenése erős torpanást mutat a 2006-2013-es időszakban, mely a válság hatásaira enged következtetni. A közlekedési területek növekedése az autópályaépítésekkel párhuzamosan adott térségekben jellemző, azonban a 2000-utáni időszakra jellemző. Elmondható továbbá, hogy az új gazdasági területek a központi település területére, illetve számottevő ipari múlttal rendelkező településekre jellemző. A központi település és a belső gyűrű területei az új lakóterületek megjelenésének legfontosabb színterei. Az általános megállapításokon, egyedi jellemzőkkel bíró térségeket is azonosítottam. Például Sopron és vonzáskörzetének példája a határmenti fejlődés következtében egyedülálló, itt az új lakóterületek aránya mind a 4 vizsgált időszakban kiemelkedő. Veszprém és térsége az új mesterséges zöldfelületeket tekintve egyedi, egyedi rekreációs adottságainak köszönhetően. Dunaújváros szétterülése az autópályaépítésnek is ipari funkcióknak köszönhetően igen jelentős, habár a csökkenő népességszám miatt némi aggodalomra adnak okok a tendenciák. Tatabánya gazdasági jelentősége miatt emelkedik mi a vizsgált teleülések közül.

Célom a rendszerváltás utáni hazai városfejlődés megértéséhez való hozzájárulás, a nemzetközi és hazai területi tervezés számára is hasznosítható kutatási eredmény bemutatása.