Gresina Fruzsina–Farkas Beáta–Fábián Szabolcs Ákos–Szalai Zoltán–Varga György: Eolikus üledékek granulometriai elemzése automata statikus képfeldolgozással
|
szeptember 24.
2021
|
Horváth Erzsébet
|
Az üledékek granulometriai adatai betekintést nyújtanak a szemcsék képződési, szállítási, lerakódási és az azt követő (posztdepozit) átalakulási folyamataiba. Ezért a granulometriai proxikat széles körben használják ősföldrajzi kutatásokban. Elsősorban az ipari igények eredményeként létrejött új mérési technikák a környezeti- és földtudományi alkalmazásokban is teret hódítottak így teremtve új lehetőségeket a nagy felbontású szemcseméret- és szemcsealak-elemzések számára. A minta statisztikailag robusztus, objektív és reprezentatív leírása csak nagy mennyiségű (n>104-5) megfigyelt szemcsével érhető el. A fent említett követelmények teljesítéséhez automatizált képelemzési technikák szükségesek.
Az ásványi szemcsék az alkalmazott Malvern Morphologi G3-ID beépített Nikon Eclipse mikroszkópjának (és CCD kamerájának) 5× és 20× objektívje segítségével, diaszkópikus megvilágításban kerültek szkennelésre. A diszpergált szemcsékről a rendszer több képet készít különböző fókusz-magasságban, majd ezeket egymásra helyezve egyetlen, összetett szürkeárnyalatos képként tárolja a szkennelt egyedi szemcséket.
A vizsgált szemcsepopulációknak nemcsak a méreteloszlása, hanem az egyes szemcsék különböző alak- (pl. köralakúság, konvexitás) és más alakfüggő méretparaméterének (pl. körekvivalens átmérő, hossz, szélesség, kerület, terület) eloszlása is meghatározásra kerül.
A granulometriai vizsgálatok alapját a pleisztocén periglaciális homokék maradványok kitöltő anyaga, valamint recens szaharai eredetű porkifúvásból származó üledékek adták. A szemcséknek elsődlegesen a cirkularitás és a konvexitás tulajdonságai kerültek elemzés alá.
Kiemelendő, hogy a fagyékeket kitöltő homok 500 µm feletti frakciójának vizsgálatánál a szemcsék felületén megfigyelhető mikroformák (pl. egyenes és elhajló barázdák, töredezett felszín), melyek a képződési környezet indikátorai lehetnek, megfelelő mélységélesség („Z” magasság) alkalmazásával statikus képfeldolgozással is vizsgálhatóak. A módszer új eszköz lehet a különböző eolikus üledékek eredetének vizsgálatában, valamint bővíti a granulometriai adatok értelmezését egyaránt.
