A kutatás során a Bácskai-löszplató területén található zentagunarasi löszfeltárásból gyűjtött, kormeghatározásra szánt minták lumineszcens vizsgálata, valamint az ezek alapján számított tömegnormalizált porfelhalmozódási ráta (mass accumulation rate – MAR) meghatározása volt a cél. A gyűjtött minták különböző szemcseméretű kvarc frakcióit egymintás regenerációs protokollal (single aliquot regeneration – SAR), míg a durvaszemcsés földpát és finomszemcsés polimineralikus frakcióit „kétlépcsős infravörös mérési protokollal” (post-infrared infrared stimulated luminescence - post-IR IRSL, pIRIR) vizsgáltam. A mérési eredmények alapján a pIRIR jól alkalmazható a szelvény teljes mélységében, viszont a kvarc szemcsék lumineszcens csapdái 50-60 ezer év között (~150 Gy) telítődnek. A gyűjtött minták segítségével mintegy 120 ezer évig visszamenőleg tudtuk a löszképződés ütemét vizsgálni.

A lumineszcens korokból számolt kormodellek alapján meghatároztuk a szelvény különböző rétegeire jellemző MAR értékeket is. A legintenzívebb porfelhalmozódás természetszerűleg az utolsó glaciális maximum idején, a MIS 2 fázisban mérhető (max. 4241 g m2 yr-1). Az erre az időszakra meghatározott, súlyozott átlagérték 307 g m2 yr-1-nek adódott, ami megerősíti a szakirodalom által a Kárpát-medencére becsült 274 g m2 yr-1 átlagértéket.