Erőss Ágnes–Váradi Monika Mária: A geopolitikai változások és a transznacionális migráció női szemmel: munkanarratívák és női szerepek Kárpátalján
|
szeptember 24.
2021
|
Kocsis Károly
|
Közép-Kelet-Európa periférikus vidéki tereiben az elmúlt évtizedek során a szelektív munkamigráció vált a megélhetés és a térbeli-társadalmi marginalizálódásból való kitörés gyakran egyetlen lehetséges útjává (Nagy et al. 2015). Nincs ez másként Kárpátalján sem, ahol a Szovjetunió összeomlása után általános megélhetési stratégiát jelent a külföldi munkavállalás, aminek az Euromajdan és az azt követő politikai-gazdasági krízis adott újabb lendületet (Tátrai et al. 2017). A migrációban nők és férfiak egyaránt részt vesznek, azonban korábbi kutatások úgy találták, hogy a nők külföldi munkavállalása gyakran stigmatizált (Dickinson 2005) és kihívás elé állítja a családon belüli hagyományosnak tekintett nemi szerepeket és felelősségeket (Fedyuk 2015; Vianello 2016). Ugyanakkor mindezideáig kevesebb kutató figyelem hárult az immobil, helyben maradó közösségekre Kárpátalján, akik a migráció hátországát adják. 2017-2019 között végzett kárpátaljai terepkutatásaink során azt tapasztaltuk, hogy a vidéki terekben az otthon maradó népesség jelentős részét nők adják, akik többes szerepben próbálnak helyt állni a családok és a helyi közösség „kovásza”-ként (Erőss 2020).
Az előadás arra keresi a választ, hogy a Kárpátalját érintő geopolitikai változások és azok gazdasági-társadalmi-politikai hatásai hogyan csapódnak le a lokális, marginalizált vidéki terekben és mindez miként jelenik meg a Kárpátalja vidéki tereiben élő nők különböző generációinak munkához kapcsolódó elbeszéléseiben. A kutatás fő kérdései a következők: a megkérdezett nők hogyan gondolkodnak a munkáról, a saját munka-és életútjukról, a családon belüli szerepekről? Miként épülnek fel a családi boldogulási stratégiák és vajon az egyes generációk munkanarratívájában látunk-e különbséget? Milyen szerepet játszanak a nők a települési közösségek összetartásában?
Az előadás Kárpátalján 2017-2019 között készült félig strukturált interjúk alapján vizsgálja különböző korú nők életútját illetve munkához és családi szerepekhez kötődő elbeszéléseit. Kutatásunkban azt találtuk, hogy függetlenül attól, hogy a nők résztvesznek-e a nemzetközi munkamigrációban vagy otthon maradnak és gondoskodnak a családtagokról és/vagy alulfizetett, gyakran informális munkát vállalnak, a munkájuk és mindennapi életük jellemzően prekárius élethelyzetet teremt (Standing 2011), ami egyaránt megnyilvánul a bizonytalan jövedelemben és életkörülményekben. Néhány esetben azonban – többféle külső tényező és személyes képesség/ágencia szerencsés együtt állása esetén – a helyben elérhető legális munkahelyen végzett munka is lehetőséget teremt a karrierépítésre és önmegvalósításra. Fontos kiemelni továbbá a nők szerepét és jellemzően önkéntes és fizetetlen munkáját az otthonok, családi és települési kisközösségek összetartása terén.
