A kutatása során a kistáj szintű elemzések elvégzésénél, a léptékből adódóan lehetőség nyílt a helyi érintettek bevonására, amely azért is fontos, hogy a szakértői vizsgálatok mellett a helyben élők, gazdálkodók, döntéshozók tájjal kapcsolatos véleménye is figyelembe vételre kerülhessen a tájkarakter meghatározása és értékelése során. A helyi közösség bevonásával ezért céljaink között szerepelt megismerni a helyiek kötődését a tájhoz, az általuk látott értékeket, problémákat, változásokat, valamint a jövőképet, amelyet szerintük fontos lenne elérni a területen.

Az érintettek azonosítását követően kétféle módszerrel kerültek megszólításra a helyiek. Készült egy online kérdőív, ami mellett személyes és online workshopok (műhelytalálkozók) lettek szervezve. Az online kérdőívet a Tápió-vidék esetében két tájegységre (előzetesen azonosított tájkarakter-területre), a Monor-Irsai-dombság és a Tápió völgye menti síkság területére bontva készítettük el, a területi különbségek megismerése érdekében. A workshopok során a helyiek tájjal kapcsolatos véleményének megismerése, és a tájjal kapcsolatos egyedi vagy közösségi információk, nézőpontok gyűjtése mellett célunk volta kutatás részeredményeire visszajelzés kérése. A mintaterületen ezért a teljes kutatás során négy workshop került megszervezésre, valamint további egy workshop az eredmények bemutatására. Az egyes műhelytalálkozókon eltérő tematika került alkalmazásra, minden találkozó alkalmával más-más érintett csoport (helyi általános iskolák diákjai, madárgyűrűző tábor résztvevői, helyi lakosok és belföldi turisták, civil szervezetek képviselői) és más-más fő témakör érintése céljából. Az alkalmazott módszerek között volt a kis csoportos irányított beszélgetés, egyéni vélemények leírása, helyhez köthető információk közös rögzítése térképen, interaktív tájberendező játék, mintaterületi fényképek csoportosítása, korábbi eredményekre visszajelzések kérése, standolós rendszerű irányított beszélgetés.

Az online kérdőívet 42 helyi, vagy helyi kötődésű személy töltötte ki, a workshopokon pedig összesen 144 résztvevő volt jelen. A válaszadók és résztvevők a tájegység legfontosabb elemei, adottságai esetében mást emeltek ki a mintaterület két tájegysége esetében, amely alátámasztotta, hogy a helyiek is érzékelik az előzetesen azonosított tájkarakter-területek közti különbséget. A Tápió-vidék legfőbb értékei a helyiek véleménye alapján a vízfolyások, erdők, nádas és vizes élőhelyek, természetközeli gyepek, védett természeti területek, tanösvények és tavak. A kitöltők által a Tápió-vidéken észlelt legfőbb probléma az illegális szemétlerakás, valamint a Monor–Irsai-dombság területén a talajerózió, mezővédő erdősávok és mezsgyék hiánya, tarvágásos erdőgazdálkodás, nagy tehergépkocsi forgalom. A Tápió völgye menti síkságon fő problémaként jelölték meg az út menti fasorok hiányát, tájidegen ültetvényerdők telepítését, elhanyagolt szőlő és gyümölcsös, valamint szántóterületeket. A Tápió-vidék teljes területén észlelték a helyiek a gyepterületeken a legeltetés mértékének csökkenését, mint kedvezőtlen változást. A válaszadók közül legtöbben a természeti értékek megőrzését és helyreállítását, a vízfolyások környezetének rendezését (vízfolyások rehabilitációját), valamint túraútvonalak fejlesztését és kialakítását jelölték meg, mint szükséges változásokat a Tápió-vidéken.

A helyi érintettek bevonásának eredményeként lehetőségünk nyílt a tájkarakter-altípusok meghatározásának és leírásának pontosítására a Tápió-vidéken, valamint a védelmi, kezelési, fejlesztési javaslatok megfogalmazására a helyiek segítségével.