A kutatásban utóbbihoz kapcsolódóan arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a szegedi lakosság számára hogyan képződik le a városi zaj, milyen társadalmi konfliktusok azonosíthatók és milyen területi differenciák figyelhetők meg városszerte? Az adatfelvétel alapján megállapítható, hogy a lakóövezetekben tapasztalt zajártalom főként a belvárosra koncentrálódik, de hatásait a távolabbi területeken is elszenvedik. A megkérdezetteket leginkább a városi programokhoz köthető szabadidős zajforrások zavarják, de a városi zaj, mint egyes társadalmi konfliktusok forrása és kifejeződése többféle léptékben jelenik meg a szomszédsági zajtól egészen az egész városra kiterjedő fesztiválok zajáig. A zajokra adott válaszreakciók alapján a helyi lakosság leginkább a hanghatások okozóit teszik felelőssé, és tágabb kontextusú társadalmi viták alakulnak ki, ahol a legtöbbször eltérő társadalmi helyzetű, eltérő korú csoportokkal szemben előítéletes megnyilvánulások figyelhetők meg. Az eredmények alapján elmondható, hogy a városi zajterhelés megközelítése más társadalmi problémákkal együtt értelmezhető, így a szubjektív zajterhelést is fontos felmérni annak érdekében, hogy egy élhetőbb, egészségesebb települési környezetet tudjon kialakítani a szakpolitika, hozzájárulva a helyi társadalom koherenciájának növeléséhez is.