Elekes Tibor: Közigazgatás földrajzi változások Medgyesszéken a 14. századtól napjainkig
szeptember 24.
2021
|
Farkas György
|
Az első szász telepesek II. Géza (1141-1162) idején érkeztek Erdélybe. Az állattenyésztéssel, növénytermesztéssel, kézművességgel, kereskedelemmel foglalkozó, de határvédelmi feladatokat is ellátó közösség rövid idő alatt Erdély egyik meghatározó „nemzetévé” vált. A Nagyszeben központú, Medgyest és térségét is magába foglaló dél-erdélyi Szászföldön (Királyföldön), a Brassó központú Barcaságban és az északkelet-erdélyi Beszterce vidékén megtelepedett szászok önkormányzatisága magába foglalta a székekbe, vidékekbe szervezett közigazgatási rendszer kialakítását.
A túlnyomórészt 14. századi telepítés eredményeként kialakított, 15 települést magába foglaló Medgyesszék a Habsburg-idők két rövid idejű átalakításától eltekintve, fennmaradt 1876-ig (1.ábra). Az egységes megyerendszer kialakítása után Medgyesszék területe a Segesvár központú Nagy-Küküllő megyébe tagozódott és kisebb változtatásokkal fennmaradt 1950-ig. Az 1950-1968 közötti tartomány-rajon rendszerben a Nagyszeben, majd a Brassó (Sztálin) központú tartományon része volt. 1968-ban Medgyesszék településeit a Nagyszeben központú Szeben megyébe sorolták.Az öt évszázadnyi „szék-rendszer” 1876-os megszűnése után a legnagyobb mértékű és leggyakoribb térszervezési változtatásokra a 20. század első felében, az 1968-ig terjedő időszakban került sor. A kor politikai-ideológiai elvárásai, társadalmi, gazdasági igényei függvényében végrehajtott átalakítások hatással voltak a térség településhálózatára, gazdasági-társadalmi életére, népesedési folyamataira.