Dr. Benkhard Borbála–Czicze Gábor: Vadkempingezés: szélesedő spektrum, súlyosbodó problémák
|
szeptember 24.
2021
|
Karancsi Zoltán
|
A természetjárással egyidős vadkemping a civilizációs ártalmak erősödésével napjainkban egyre gyakrabban megfigyelhető jelenség. A természeti környezetre gyakorolt hatásának mértéke a választott terület adottságai mellett a látogatók ismereteitől, hozzáállásától és ebből fakadóan a viselkedésüktől függ. Kutatásunk során ezeket a tényezőket vizsgáljuk, annak érdekében, hogy a káros hatások megelőzésére hatékony látogatómenedzsment eszközök kerülhessenek kidolgozásra.
Kérdőíves felmérésünk során egyrészt vadkempingezéshez kötődő közösségi oldalakon, másrészt terepen, vadkempingezésben éppen részt vevő turisták körében gyűjtöttünk válaszokat. Megállapítható egyrészt, hogy a sok eltérő motiváció és értelmezés közös vonása az, hogy a természetben, nem épületben eltöltött éjszakázásra gondolnak, melynek során nem fizetnek a szálláshelyért. Ugyanakkor az igénybe vett (illetve általuk kialakított) infrastruktúra szélsőséges módon változik, például a fekvőhelyekkel ellátott személygépkocsiktól az aláfekvő-hálózsák kombinációjáig. (Mivel a természeti környezet, mint helyszín, közös jellemző, ezért mindegyik típus attitűdjét fontos vizsgálni.)
Kimutatható továbbá, hogy a vadkempingezés terjedését az elmúlt másfél évben a COVID-19 világjárvány felgyorsította, egyrészt a korlátozások, másrészt a fertőzéstől való félelem miatt. Ez azonban nem csak azt jelenti, hogy az egyes turisták gyakrabban járnak vadkempingezni, hanem megnőtt a „belépő szintű”, tapasztalatlan, illetve a környezettudatosság és megfelelő ismeretek hiányával jellemezhető turisták száma is. Emellett gyakran a természetben való éjszakázás vált elsődleges céllá, motivációvá, esetleg kizárólagos tevékenységgé (főleg a nagyvárosokhoz közeli területeken). A közösségi oldalak ezt a folyamatot tovább gerjesztik, a gyors információ-szerzés (és egyre gyakoribb dezinformáció), in-situ posztolás és attraktív fotók megosztásának lehetőségével. Mindennek következményeként egyes (például szép panorámával bíró) vadkempingező helyszíneken több, egyedüllétre vágyó turista is megjelenik.
A növekvő létszám és a hiányos ismeretek , illetve a nem megfelelő magatartás több hazai természeti területen már észrevehetően káros hatással jár, a természeti környezet degradációjában, a helyi közösségekkel való konfliktusokban nyilvánul meg. A probléma kezelése éppúgy érdekében áll a turistáknak, mint a terület tulajdonosainak, kezelőinek és a desztináció lakosságának. Az ehhez elengedhetetlen látogatómenedzsment intézkedések és hatékony kommunikáció feltétele viszont a látogatók alapos ismerete. Kutatási eredményeinkkel ehhez nyújtunk segítséget, adatok és kommunikációs eszközök (pl. infografika) formájában.
