Az egyes szerzetesrendek által fenntartott intézmények - felépítéséből és működéséből következően – összetett jellegűek, melyek amellett, hogy fontos kulturális – szakrális központként funkcionálnak, gazdálkodásuk révén katalizátorként tudnak jelen lenni településük és szűkebb régiója társadalmi – gazdasági életében is. Évszázadok alatt fejlődött az a gazdálkodási és kormányzási rendszer, mely mai napig meghatározza ezen ősi intézmények életét, és így a felhalmozott tudás és tapasztalat a jelenkor számára is pozitív gazdálkodási példákkal, jó fejlesztési gyakorlatokkal szolgálhat. Gazdag és hosszú távra visszatekintő történelmük miatt az egyes szerzetesrendek gazdasági tevékenysége meglehetősen diverzifikált, szerkezetét tekintve sokrétű, mely ilyen formán saját településének és térségének gazdaságában ösztönzőleg képes hatni, ezáltal is emelve a társadalmi közjót, és alakítva a helyi közösségek életét. Az egyes szerzetesrendek vallási identitásuk következtében és gazdálkodási tevékenységük révén kiválóan ötvözik a területfejlesztés céljait és alapelveit, melyek a méltányosság, a hatékonyság és a fenntarthatóság fogalmak köré rendeződnek. Napjaink terület- és településfejlesztési gyakorlatában lényeges, hogy abban egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a települési szereplők alkotta együttműködések és hálózatok. Fontos, hogy a szerzetesrendek aktív szereplőként részt vállalhatnak a térségi együttműködésekben, regionális szintű társadalmi – gazdasági hálózatokban, hosszú távú történelmükből fakadó évszázados beágyazódottságuk lehetővé teszi számukra, hogy térségük társadalmi – gazdasági mechanizmusaiban komplex módon részt vegyenek. E sokoldalú és sokrétű társadalmi – gazdasági működést és az azokból származó település- és területfejlesztési hatásokat három, a települési hierarchia különböző szintjein álló településtípusokon vizsgáljuk meg. Az ország településhierarchiájában regionális központként jelen lévő Győr városánál a bencések - közel kétszáz esztendő alatt fejlődött társdalami – gazdasági mechanizmusait tekintjük át. A Győr közelében található, kisvárosi karakterű Csorna esetében a premontrei rend, míg az ezer főt számláló Tihany kapcsán ugyancsak a bencések településfejlesztési hatásait, azoknak a helyi társadalmi – gazdasági életben megjelenő hozzáadott értékeit szemrevételezzük. Három – az ország településhierarchiájában különböző szinten elhelyezkedő – település esetében két szerzetesrend társdalami – gazdasági hatásainak - melyekben a felhalmozott tudása és innovációképesség hosszú évszázadok során alakult ki - vizsgálata a jó településfejlesztési gyakorlatok ezidáig feltáratlan szegmensét jelenthetik és így jó példaként szolgálhatnak.