Dian Csenge–Pongrácz Rita–Bartholy Judit–Talamon Attila: Az épületenergetikát meghatározó hőmérsékleti paraméterek alakulása az éghajlatváltozás hatására
|
szeptember 24.
2021
|
Telbisz Tamás
|
Napjaink egyik legjelentősebb környezeti problémája a globális éghajlatváltozás. Az éghajlatváltozás hatására a felmelegedés, valamint a szélsőséges hőmérsékletek és csapadékviszonyok módosulására kell számítani többek között a Kárpát-medencében is a 21. század végéig. Így a globális felmelegedés hatására például a téli fagyos napok gyakoriságának csökkenése és a nyári hőhullámos időszakok számának növekedése várható.
A megfigyelések azt mutatják, hogy a tél és nyár közötti átmenet egyre gyorsabban zajlik, és az évek közötti változékonyság egyre nagyobb. Ezek a tendenciák azonban nem zárják ki a hideg szélsőségek előfordulását. Például 2021 tavasza az elmúlt 34 év leghűvösebb tavaszi időszaka volt Magyarországon. Ekkor átlagosan 1,9 °C-kal volt hidegebb az 1991-2020-as átlaghoz képest, és mindhárom hónapban külön-külön is alacsonyabb volt az átlaghőmérséklet a szokásosnál.Az antropogén eredet miatt a globális felmelegedés mérséklésének egyik alappillére az energiafelhasználás csökkentése. Európai felmérések szerint az energiafogyasztás közel 40%-át az épületek teszik ki, ezért különösen fontos az épületenergetika pontos megismerése, a mérséklési lehetőségek felmérése. Az épületenergetikai tervezések során figyelembe veszik a kültéri levegő hőmérsékletet, melyekre országonként eltérő szabványokat és előírásokat határoznak meg. A budapesti napi átlagos léghőmérsékleti idősorok szélsőértékeinek vizsgálata alapján az alábbi éghajlatváltozási trendek figyelhetők meg: az extrém hideg napok esetén 100 év alatt 1,9 °C-os melegedés mutatható ki, míg az extrém meleg napok esetében 2,2 °C volt ez a melegedés. A jövőbeli változások becslése nagy jelentőséggel bír az épületenergetikában (pl. a fűtési és hűtési idény alakulása szempontjából), továbbá fontos az országon belül várható területi eltérések meghatározása is. Mindezekre alkalmasak a klímamodellek. Az EURO-CORDEX nemzetközi együttműködés keretében létrejött egy olyan részletes adatbázis, melyben több modellszimuláció különböző éghajlati forgatókönyvekre vonatkozóan elérhető Európa területére vonatkozóan. A különböző éghajlati forgatókönyvek és az eltérő globális meghajtó modellek alkalmazása és összehasonlítása lehetővé teszi a jövőben várható változások bizonytalanságának becslését. A kutatásunk célja az elérhető különböző éghajlati modellszimulációk összehasonlítása az épületenergetikát meghatározó külső hőmérsékleti adatsorok alapján, mellyel a Kárpát-medence hőmérsékleti idősorainak és mezőinek változását vizsgáljuk az épületenergetika tükrében.
