A Horizont 2020 program Diverfarming projektje keretében olyan hároméves kísérletet állítottunk be, amely kevésbé környezetterhelő és még gazdaságilag többletbevételt is hozó művelésmódok feltárására irányult egy jakabszállási spárgaföldön, humuszos homoktalajon. A köztesvetést alkalmazó kétféle kezelés (2. és 3. diverzifikáció) közül a takarmányborsó területén, a felszín közelében (0-10 cm) és a köztesen vetett zabnál pedig 10-30 cm között a harmadik évre kedvező változásokat észleltünk a talajban. A szemcseeloszlási vizsgálatok a PTE Szentághotai Kutató Központjában, a szén- és nitrogéntartalom elemzések Zürich-ben az ETH Zürich Környezettudományok Tanszékén készültek, míg az üvegházhatású gázok kibocsátásának monitorozását a Zöldfű Bt. irányította. A C/N arány a nettó immobilizációtól az optimális irányba (20-30 közötti tartomány) mozdult el. A borsóval vetett sorközben nőtt a kationcsere-kapacitás és a talaj vezetőképessége. A termés betakarítás után visszaforgatott borsó és a hulladék spárgasípok által szolgáltatott nitrogén aránya mintegy 25-50%-a az éves nitrogén igénynek (170 kg ha-1-ral számolva). Tekintve a nitrát- és foszforveszteség káros hatásait a tájra, a tábla szintű kísérletnek várhatóan kistáji szinten értelmezhető eredményei is lesznek. A környezetkímélő gazdálkodási módok komplex és hosszú távú hatását csak komplex vizsgálatokkal lehet értékelni, amelyek a talaj tápelemforgalmára, vízháztartására, mikrobiológiai diverzitására stb. is kiterjednek.