Napjainkban talajaink deflációs érzékenységének növekedése nemcsak talajvédelmi problémát jelent, hanem gazdasági (tápanyagveszteség), környezeti és humánegészségügyi problémát is. A mezőgazdasági területekkel körbevett települések esetében kiemelten fontos az elszállított talaj anyag minőségének vizsgálata. A szél által szállított finomabb talajrészecskék ugyanis a városba/falvakba bekerülve hozzájárulhatnak a települések porterheléséhez a száraz és nedves légköri kiülepedés révén. Ezen részecskék méretükből adódóan a belégzés során könnyen elérik a tüdőt és a hörgőket és súlyos légúti betegségeket okozhatnak.

A légköri por kétségtelenül hozzájárul a háztartásokban lerakódó porhoz, mivel szellőzőnyílásokon, ajtókon és nyitott ablakokon keresztül behatol az otthonokba. A házi porban található szennyezőanyagok jelentős expozíció forrása a lakosság, különösen a gyermekek számára. A legújabb tanulmányok a háztartási porokban mérik a különféle elemek és növényvédő szerek koncentrációját. A házi port általában a szőnyegekből vagy csupasz padlókról gyűjtik egy speciális porszívóval. A gyűjtött anyag hatékony a közelmúltbeli expozíciók meghatározásához, azonban az otthonokban történő rendszeres takarítás miatt valószínűleg nem tartalmazza azt a légköri port, amely hónappal vagy évekkel korábban szivárgott be, ülepedhetett le. Ehhez egy másik forrás használható, ezek pedig a padlásokon lerakódott porok elemzése. A szennyezettség térbeli eloszlását a levegőben ezen porminták segítségével tudjuk térképezni, mely alapján meghatározhatók a potenciális forrásterületek is. A tetőtéri por hatékony és olcsó mintavételi közeg a hosszú távú légszennyezés és az esetlegesen kapcsolódó humánegészségügyi kockázatok tanulmányozására és térképezésére.

A kutatásunk célja az volt, hogy Szeged város esetében tetőtéri porminták segítségével meghatározzuk a mezőgazdasági és a közlekedés eredetű szennyező anyagokat és a lakók háttérterhelésének mértékét.

Alkalmazott módszerek

A tetőtéri pormintákat Szeged kertvárosi övezeteiből gyűjtöttük (5 mintapont), valamint a belvárosban egy kontrollpontot is kijelöltünk referenciapontként. A mintákat egy tiszta ecset és lapát segítségével gyűjtöttük be a padlásokról, minden pontból kb. 50 grammot. A növényvédőszer-maradványok és a PAH vegyületek kimutatásához GC-MS műszert használtunk.

Eredmények és következtetések

Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a mai napig a mezőgazdasági területekre kiszórt növényvédő szerekből a padlásokon lerakódott porban mért mennyiség, valamint a kémények füstjéből ill. a gépjárművek kipufogó gázaiból kikerülő PAH mennyisége között óriási különbség van. A növényvédő szerek mennyisége elhanyagolható a PAH-okhoz képest. A peszticidek koncentráció értékei a belvárostól távolodva nőnek, a mezőgazdasági területek közelében megugranak. Ugyan a legtöbb kimutatott peszticid, már betiltott, hosszú felezési idejüknek köszönhetően mindmáig jelen vannak a tetőtéri lerakódott porban. Az eredményekből szépen látszik az is, hogy mennyire fontos szerepet játszik az uralkodó szélirány a szennyezőanyagok szállításában. Szegeden az uralkodó szélirány döntően ÉNY-i és D-i. Azon városrészek esetében, ahol északnyugati, vagy déli irányból mezőgazdasági területek találhatók, a peszticid maradványok sokkal nagyobb koncentrációban fordulnak elő a lerakódott porban.

Az eredmények által képet kaphatunk arról, hogy egy háborítatlan évtizedek alatt lerakódó porban mi található meg, mely szennyezők akkumulálódnak. A tetőtéri por ily módon találóan nevezhető a szennyezőanyagok „múzeumának”.