Cs. Nagy Ádám–Kozics Anikó–Sütő László: Hazai turistautak felmérése és turisztikai-földrajzi elemzése
|
szeptember 24.
2021
|
Karancsi Zoltán
|
A hazai aktív turizmus napjainkban zajló térhódításával egyre kiemeltebb szerepet kapnak az egyes turisztikai termékek, ugyanakkor felértékelődik a turisztikai infrastruktúrának a szerepe is. A természetjáró (bakancsos) turizmus komoly múltra tekint vissza, akárcsak maga a gyalogos turistaút-hálózat. Az egyes termékek és fejlesztések pedig ezt a hálózatot használják, így kiemelt fontosságú ennek karbantartása és biztosítása a turisták számára. Ugyanakkor továbbra is tisztázatlan a turistautak jogi helyzete, ami az egyre növekvő látogatottság mellett komoly problémákat okoz (tulajdoni viszonyok miatti lezárások, terelések). A turistaút-hálózat felmérése és nyilvántartása egy első lépés ezen problémák megoldása felé. A felmérés korszerű eszközökkel és technológiával zajlik már évek óta a Magyar Természetjáró Szövetség keretében, ahol lehetőségünk nyílt nem csak bekapcsolódni a mérésbe és feldolgozásba, hanem az adatokat fel is használhattuk további elemzésekhez.
Munkánk során a rendelkezésünkre álló hálózat főként az Országos Kékkör közel 2600 km hosszú útvonalából, valamint az észak-magyarországi térség tájegységeinek hálózatából állt. A felhasznált alapadatokat a turistautak jelentették, amelyek a nyomvonal mellett további információkat is tartalmaztak (jelzés, állapot, útjellemző), valamint a közvetlen környezetükben előforduló látnivalók, természetjáró létesítmények is az adatbázis részét képezték.
A kutatás keretében kitűzött céljaink egyrészt az útvonalakhoz kapcsolódó térbeli elemzések készítése a természetjáró szakág számára főként a hálózat felülvizsgálatához és integritásának megőrzéséhez (szabványnak megfelelő elvek szerinti hálózati logika teljesülése). További kérdéseink között szerepelt az útvonalak állapotának összefüggése a turistajelzés rangjával, valamint a leágazó (céljelölő) jelzések funkcióinak érvényesülése.
Turisztikai, természetjáró szempontból érdekes a természetjáró létesítmények térbeli eloszlásának vizsgálata, ennek kapcsolata a különböző turistajelzésekkel. Az útvonalak képezik az infrastruktúra alapját, így a járhatóság kiemelten fontos, amit az úttípus és –burkolat alapján tudtunk jellemezni. A turistaút-hálózat karbantartása, tervezése kapcsán kiemelten fontos a látnivalók elérhetőségének biztosítása, ugyanakkor a védelem alatt álló területek megóvása (taposás, erodálódás), amihez a felmért útvonalak pontos ismerete elengedhetetlen.
Végül természetföldrajzi vonatkozású kérdéseket vizsgáltunk meg, hiszen a gyalogos turizmus fejlesztése, karbantartása kapcsán felmerülnek eltérő igények és szempontok, amelyekre a geográfiai jellemzők adhatnak választ. A táji változatosság és felszínborítás alapvetően meghatározza egy térség vonzerejét, az elérhetőségét pedig a turistaút-hálózat biztosítja. A lejtésviszonyok lehetnek pozitív és negatív tényezők is, ezek térbeli megjelenését is elemeztük.
A kutatás eredményei hozzájárulnak a természetjáró szerveztek munkájához (hálózat egységessége, karbantartás), valamint olyan adatokat állítanak elő, amelyek felhasználhatók például specifikusabb túraútvonal-tervező alkalmazásokhoz.
