Bajmócy Péter: A természetes fogyás földrajza a Világban
|
szeptember 24.
2021
|
Kocsis Károly
|
Az emberiség történelmének jelentős szakaszában a természetes fogyás gyakori jeleség volt, a lassú természetes szaporodást a halálozások időszakos növekedése fordította rendre negatívba, elsősorban háborúk, járványok, természeti katasztrófák következtében. A demográfiai átmenet során ugyanakkor elvált egymástól a születési és halálozási ráta trendvonala és az átmenet szakaszában mindenhol jelentős természetes szaporodást lehetett regisztrálni. A demográfia átmenet után ismét közel került egymáshoz a születési és halálozási ráta, immár alacsony értékek mellett és a világ számos országában néhány évben vagy hosszabb időintervallumon is természetes fogyást regisztrálhatunk.
Előadásomban áttekintem a demográfiai átmenet utáni kor természetes fogyási trendjeit, ennek időbeliségét és térbeliségét. Napjainkra csaknem 40 olyan ország van a Földön, ahol legalább egy évben megjelent már a természetes fogyás, a legtöbb olyan, ahol a megjelenés óta folyamatosan jelen is van. A természetes fogyás eltérő gazdasági és demográfiai helyzetű országokban jelent meg, így az azt kisérő demográfia jelenségek (születési ráta, teljes termékenységi ráta) is eltérőek. E háttérjelenségek feltárása közelebb visz bennünket a konkrét folyamatok megértéséhez. A természetes fogyás az 1970-es, 1980-as évtizedben elsősorban nyugat-európai országokat érintett, azonban az 1990-es évektől Kelet- és Dél-Európa országai mind számban, mind a fogyás mértékében megelőzték Nyugat-Európát és ma is Kelet-Európában található a legtöbb és legnagyobb mértékben fogyó népességű ország. Az utóbbi években megjelent a természetes fogyás Kelet-Ázsiában és a Karib-térségben is.
A folyamat számos aktualitással bír. Magyarország az egyik leginkább érintett ország ebben a folyamatban, az elsők között kezdődött itt természetes fogyás (az első Nyugat-Európán kívüli ország, amely természetes fogyással rendelkezett) és a második leghosszabb, immár 40 éves folyamatos természetes fogyási periódussal bír. Másrészt a természetes fogyás és ezzel párhuzamosan a népesség elöregedése jelentős kihívással állítja szembe ezen országokat, melyeket igen eltérő módon kezelnek, ám e módok ritkán eredményesek. Külön figyelmet érdemelnek e téren azok az országok, amelyek korábban rendelkeztek természetes fogyással, ám a későbbiekben e demográfiai mutatójuk ismét pozitívba fordult. Harmadrészt napjaink aktualitását a 2020-as év adja, melyre a legtöbb érintett ország esetében már rendelkezünk adattal. A COVID-19 világjárvány számos országban éreztette hatását a demográfiai folyamatokra és nagyrészt ennek köszönhetően 2020-ban korábban soha nem látott számú ország népessége fogyott természetes úton. A demográfia folyamatok a természetes fogyással érintett, idősebb népeségű országokban jelentősen romlottak, gyakran jobban, mint azt a hivatalos COVID halálozási számok alapján várhatnánk. A 2021-es év első hónapjainak adatai hasonló trendeket sejtetnek.
Az előadásban az országos szint vizsgálatára nyílik lehetőség, ugyanakkor néhány példán keresztül betekintést nyújtunk az alacsonyabb területi szintek folyamataiba is.
