|
szeptember 24.
2021
|
Makádi Mariann
|
Egy jó földrajztanár a tanulók lakhelyét, az iskola települését kiemelt figyelemmel tanítja. Erre a 2020. évi NAT is hangsúlyt fektet a 7-8. évfolyamon a Közvetlen lakókörnyezetünk földrajza témakörrel. A helyi táj- és településföldrajz tanításának szerepe az állampolgári nevelésben, az identitástudat kialakításában, az értékek megisme¬résében is fontos, meg-határozó (lehet). Napjainkra az életmódbeli különbségek elmosódtak a külön¬böző település-típuson élő tanulók között, a nagyvárosi agglomerációk ebből a szempontból hasonlók, emellett a szabad iskolaválasztás hozzájárul, hogy a tanyán, a falvakban élő tanulókat a szülők a város különböző iskoláiba íratják be.
Nyíregyházi lakosként érdekel, hogy a térségünkben élő tanulók többet tanulnak-e a tanyákról, esetleg a bokortanyákat megnevezik-e? Rövid kutatásom célja emellett megvizsgálni, hogy azokban az osztályokban, ahova járnak tanyán élő tanulók, ott bevonják-e ismereteiket az órai munkába? Egy osztályközösségben a városi és tanyasi gyerekek találkozása, együttélése elvezet-e oda, hogy hitelesebben ismerjék a tanyákat? A tankönyveket is áttekintem, hogy a tanyákról mit tartalmaznak.
Az identitástudat kialakulása hosszú folyamat, érdemes körültekintően megalapozni. A NAT-ban hatszor szerepel ez a kifejezés, emellett a kulturális és örökségértékek, a turizmus is hozzájárul a helyismerethez. A tervezett előadásban erről a témáról kérem a közös gondolkodást.
